Tóni bácsi, a bányász
Marsi Antal a nyugdíjas bányász. Hódol a „királyok szenvedélyének”, az érmegyűjtésnek, bélyeget gyűjt, közösségi emberként megosztja megszerzett ismereteit az érdeklődőkkel.
Ajkán átadták a megújult Városi Múzeumot
Az „Ajka, Megújuló múzeum” című pályázat keretében megújult az Ajka Városi Múzeum és Fotógaléria. Modern technikai eszközökkel felszerelt iskolabarát múzeumot kapott a város. A korszerűsítési munkák az Új Széchenyi Terv keretében az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás segítségével valósult meg.
Egy bátor kislány
Tartalmas évek, az élet iskolájában
Veszprém, Sümeg, Ajka – – Amikor ezerkilencszázötvenben, az akkor tizennégy-tizenöt éves fiúk és lányok a családi kötelékből kiszakadva Veszprémbe érkeztek tanulónak, gyerekfejjel még nem gondolták, hogy az élet kemény iskolájában teszik meg az első lépéseket.
Épített örökségünk: a Kaszinó és a lakótelep
Ajka – A Bauxit-lakótelep házai a negyvenes évek elején Petneházy Antal létesítményi igazgató idejében, zöldövezete pedig Novák Rezsőné evangélikus lelkészfeleség külföldről importált ötleteit felhasználva a Timföldgyár és Alumíniumkohó járulékos beruházásaként épült, a gyár dolgozóinak elhelyezését, kényelmét, szórakozását szolgálta.
A petróleumlámpa fényéből a nemzetközi vásárok csillogó világába
Ajka, Borszörcsök – Néha nehéz, kanyargós út vezet a kitűzött cél eléréséhez. Ám, ha az ember tudásához erős akarat párosul, van remény arra, hogy célba érjen.
“A petróleumlámpa fényéből a nemzetközi vásárok csillogó világába” bővebben
Ének az esőben
Égi áldás a csékúti emléktábla avatón
A Csékúti Baráti Kör 2013, szeptember 1-jén 14 órai kezdettel Ajka-Padragkúton emléktáblákat avató ünnepséget tartott Marton Ágnes evangélikus diakonissza nővér, Varga György néptanító, valamint Molnár Lajos katolikus plébános emlékezetére.
– Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek, Bencze András székesfehérvári evangélikus püspök helyettes, és más neves egyházi, politikai, közéleti személyiség, múzeumi igazgatók, helytörténeti kutatók is tiszteletüket tették a rendezvényen
Volt egyszer a vendég: Veres Péter
Szemtől-szembe az író-politikussal
” A munkásnak a technikai ismeretek mellett elengedhetetlenül szüksége van a kulturális és általános intelligenciára.”
“Zászló alá magam csaptam én fel…”
1848-as márciusi pest-budai események híre rövid idő alatt Ajkára és környékére is eljutott. A forradalom vívmányaként lehetőség nyílott nemzetőrség szervezésére. A kezdetben spontán módon szerveződő ideiglenes és önkéntes nemzetőrség legfőbb feladata volt a lakóhely rendjének biztosítása.
Egy Kossuth szobor története
A Pesti Napló, 1905-ben, így írt a „Pénteki Levél”-ben – „Ha a magyar művészek képtelenek ma ihletet kapni Kossuth Lajos és a nagy idők emlékének, akkor csukják be a boltot azonnal!” – szólhatott ez Ligeti Miklósnak, Kiss Györgynek, Köllő Miklósnak, Szécsi Barnabásnak a kor neves szobrászainak. Holló Barnabás szobrásznak – aki közéjük tartozó – nem, hisz Ajka környékén létező Kossuth-kultusz következtében, országgyűlési képviselő révén, Magyarország területén, elsők között, már felavatták Kossuth Lajos szobrát.
Eső hívogató
Száll a dongó döngicsélve,
Elreppen a zöld mezőbe.
Zöld mezőről virágszálra
Unokámnak sóhajára.
Szól a cinke, nyitni kékje.
Nyitni kéne! Nyitni kéne!
Dalától hangos a vidék
Csurranjon hát meg az ég!
Kiált a rigó: – Halihó!
Gyereknek lenni csoda jó.
Esik az eső,megázunk,
Sok boldog embert találunk?