Lehet, hogy csupán megsárgult, idő tépte papírok másoknak, a mi nemzedékünk életének érdekes, adott pillanatban nagyon fontos darabjai voltak. Mesélnek ezek örömeinkről, bánatainkról, a XX.- XXI. század emberének másokkal, és önmagunkkal történő küzdelmeiről.
Mese a barátságból fakadó boldogságról
Igaz, rég kinőttem a gyermekkor mesés világából, ám a mesék, a mesélés még mindig közel áll a lelkemhez. A napokban kaptam ezt dedikált könyvet, mely a barátságból fakadó boldogságról szól. Fecske László a mesélő, a természet világából merítette mondandóját, képi világát pedig az ajkai kötődésű Kőhalmi Adél grafikus művész tette láthatóvá, minden korosztály számára könnyen befogadhatóvá.
“… egérke pedig bátran kapaszkodott meg a kéreg szélében és csodálta a tengeri utazás szépségeit. Való igaz, hogy csak egy folyón lebegtek, de az egérke és a többi utas számára is az egy hatalmas tenger volt.”
Köszönöm Adél! További sikereket az életben.
December 13-án Luca, Lúcia-nap
A Lúcia név a lux szóból ered, fényességet jelent, s mivel ez a téli napforduló napja, ekkor legrövidebb a nappal. Ahhoz, hogy elegendő fény legyen az otthonokban a hosszú éjszakás napokon, kigyúlnak a fények.
E nap szokásai nem köthetőek Szent Lúciához.
Advent
Advent négy vasárnapját szimbolizáló gyertyák egyben jelképezik a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt .
Csend, s néhány szál virág
Szent Odiló bencés apát kezdeményezte – először 998-ban ünnepelték – , hogy mindenszentek napja után, mely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzünk meg s imádkozzunk valamennyi elhunyt „testvérünkért”. Kezdetben katolikus ünnep volt a halottak napja, később más keresztény országokban is elterjedt.
Véső és ecset
A két Kováts munka közben
A Kováts család hölgy tagjával még általános iskolás koromban találkoztam. Az anya, Kovátsné Nagy Emerencia mértan- és rajztanárom volt. Tiszteltem tudását, emberségét. Ö igyekezett bevezetni a színek világába, azóta is rajongó szemlélője vagyok az ecset mestereinek, azok alkotásainak. Amikor sok év után fiával, Gáborral beszélgettünk, még mindig az ő gondolatai idéződtek: “Gyermekem! Mindenben lehet szépet találni, csak keresni kell.” “Véső és ecset” bővebben
Réka
129 éve halt meg Szilvágyi Károly néptanító, a Somlóvidéki Tanítók Egyesületének alapítója
Az egyesület 1857, október 8.-án alakult, alapítója Szilvágyi Károly Ajkai evangélikus tanító.
Költő, aki Petőfi figyelmét felkeltette
Bozzai Bozzai Pál (Kővágóörs, 1829. január 10. – Zánka, 1852. június 24.) költő, a márciusi ifjak egyike (Kép: Wikipédia)
Szentgáltól, Ajkán át a világhírig
Aki megalapozta a magyar izzólámpa ipar nemzetközi hírnevét
Pfeifer Ignác
(Szentgál, 1868. szeptember 30. – Budapest, 1941. szeptember 7.)
vegyészmérnök, műegyetemi tanár, a Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának vezetője. A Budapesti Műegyetemen végezte tanulmányait, ahol 1892-ben vegyészmérnöki végzettséget szerzett. Ezt követően a Kémiai Technológia Tanszéken tanársegéd, majd adjunktus. 1904-1912 között magánlaboratóriumot tartott fenn, ahol kísérleteit végezte. 1912-ben a Kémiai Tanszék vezetője. Mérnökkari tisztként részt vett az első világháborúban, fia ebben a háborúban elesett. Ez a csapás és saját tapasztalatai a háborút ellenzők soraiba állította.
Aschner Lipót, 1922-ben az Egyesült Izzó vezérigazgatója megbízta az Egyesült Izzó Rt. kutatólaboratóriumának vezetésével.
Az Ajkai Kőszénbánya Rt. bányanyitáshoz tőkéstársat keresett, s az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-vel egyeztek meg. Pfeifer Ignác fiatal tudósokat alkalmazott, közöttük Bródy Imrét. Az egyezség keretében 1937-ben a Bródy által kidolgozott kriptonlámpa gyártásához Ajkán egy gazdaságosan üzemelő kripton gyárat építettek. A csingervölgyi gyár a magyar tudományos kutatás egyik központja lett. A nemesgázok és vákuumtechnika területén elért eredmények nagyban hozzájárultak a magyar izzólámpaipar nemzetközi hírnevének megalapozásához.
Pfeifer tudományos munkássága során víztechnológiai, gázgyártási, szénkémiai problémákkal foglalkozott A víz keménységének meghatározására kidolgozott Wartha-Pfeifer eljárás a maga idejében korszakalkotó volt. A Magyar Kémikusok Egyesületének elnöke, később örökös tiszteletbeli elnöke volt. 1941. szeptember 7-én, Budapesten halt meg. Tiszteletére alapították a Pfeifer Ignác emlékérmet.