A Pesti Napló, 1905-ben, így írt a „Pénteki Levél”-ben – „Ha a magyar művészek képtelenek ma ihletet kapni Kossuth Lajos és a nagy idők emlékének, akkor csukják be a boltot azonnal!” – szólhatott ez Ligeti Miklósnak, Kiss Györgynek, Köllő Miklósnak, Szécsi Barnabásnak a kor neves szobrászainak. Holló Barnabás szobrásznak – aki közéjük tartozó – nem, hisz Ajka környékén létező Kossuth-kultusz következtében, országgyűlési képviselő révén, Magyarország területén, elsők között, már felavatták Kossuth Lajos szobrát.
Kossuth halálát követően az emlékállítási mozgalom, Kossuth Ferenc vezette Függetlenségi Párt felkarolásával, országos méreteket öltött. E mozgalom részeként a „Turini remete” halálának tízedik évfordulója évében dr. Óvári Ferenc megyénk országgyűlési képviselő, a Függetlenségi Párt tagjaként egy Kossuth-szobor ajándékozási szándékát jelentette be a 1904. március 15-ét ünneplő ajkai polgároknak. Az 1904. április 20-i képviselőtestületi ülésen a községi bíró előterjesztette, hogy dr. Óvári Ferenc országgyűlési képviselő úr, egy Kossuth Lajos érc mellszobrot hajlandó Ajka községnek adományozni. A képviselők által meghozott határozat szerint ezt a település köszönettel elfogadta, ennek erősítéséül szoborbizottságot hoztak létre Nirnsee Ferenc földbirtokos, Tamaska Lajos ev. lelkész, Szabó Aladár ref. lelkész közreműködésével. Tamaska Lajos a bizottsági elnök javasolta, hogy a felállítandó szobor a Rózsa vendéglő előtti térségen, a Torna-patak partján kerüljön elhelyezésre, egyúttal bemutatta Somodory Károly balatonalmádi kőfaragó mester, a szobor talapzatára vonatkozó tervrajzát és költségvetését, aki a vöröskőből készülő talapzatért 400 korona, plusz 160 korona fuvardíjat kért.
1904, augusztus 30-án került sor a szoboravatási ünnepségre, melyről a Somlyóvidéki Hírlap részletes beszámolót közölt. A szeptember 4-én közzétett írásból megismerhetjük az ünnepség lefolyását: „Lélekemelő szép ünnepély folyt le a héten, Ajkán. Ekkor leplezték le fényes ünnepséggel a község, a vidék óriási részvétele mellett Kossuth Lajos, hazánk halhatatlan emlékű nagy fiának bronzból készült mellszobrát. Ajka község szép faragott kőalapot csináltatott a szoborhoz, környékét parkírozta, fenyőfákkal ültette körül, s az egész parkírozást csinos sodrony-kerítés övezi. A szobor Ajka község Fő utcáján van felállítva, közvetlen a Torna-patak partján.”
Kossuth Ferencet az ajkaiak meghívták atyjának szoborállítási és leleplezési ünnepségére, ám elfoglaltsága miatt a pártbeli helyettesei voltak jelen.
„Az ünnepség kezdetén, az ajkai Daloskör Gáthy Zoltán pápai zenetanár vezetésével énekelte el a himnuszt, majd Tamaska Lajos lelkész, mint a szoborbizottság elnöke méltatta Kossuth Lajos érdemeit és az ünnep jelentőségét. A szózattal bezáruló ünnepség végén Nagy Gábor bíró a község nevében átvette a szobrot, Holló Barnabás szobrászművész gyönyörű alkotását.”
Ajka 1926-ban nagyközségi státuszt kapott, ez alkalomból a templom dombon lévő evangélikus iskola előtti téren lévő gesztenyefás ligetben I. világháborús emlékművet állítottak. 1927-ben ide helyezték át Kossuth Lajos szobrát a talpazattal együtt. Az 1. sz. Ajkai Általános Iskola 1957-ben vette fel Kossuth Lajos nevét. Kossuth szobor 1976-ban újra vándorolni kényszerült, mivel a templomdombi társbérlete a szovjet emlékművel – „tarthatatlanná vált”. Ekkor a Kossuth iskola előtti parkba helyezték a település legrégebbi, méltán híres köztéri szobrát, azóta is ott áll a méltatlanul alacsony és szerény talapzatán – írta Tilhof Endre nyugalmazott könyvtárvezető, helytörténeti kutató Kossuth „emlékeink” c. dolgozatában.
1994-ben a Kossuth Lajos Általános Iskola homlokzatára helyezett emléktáblával tisztelgett a város Kossuth emlékének, mára az oktatási intézmény belső terébe került ez a tábla, s az iskola neve is csupán emlék, helytörténet. A takarékossági intézkedések következtében 2012 – ben a város tanuló ifjúságának egy része már nem a „Kossuthba”, hanem a Borsos Miklós Általános Iskolába jár.
A város egyik főbb utcája, mely a hajdani Kossuth Lajos térről, (ma Szabadság tér) indult Bakonygyepes irányába ma is Kossuth nevét viseli. A köznyelv szerint, ez a „Hideg utca”. A népi megfigyelés szerint ezen az utcán, fekvéséből adódóan örökösen nyargal az északi szél, nem kíméli a templomdomb lankájára állított köztéri szobrokat, múltunk emlékeit. Úgy érzik a település helytörténetét kutatgatók, hogy egyszer-egyszer a XX. századi Ajka település közigazgatását, városképet formálói sem.
Felhasznált irodalom:
– H. Szabó Lajos: Kossuth Emlékek Veszprém Megyében. 1997 – Pápa
– Tilhof Endre: Kossuth „emlékeink.” – Ajka
– Huss Gyula: Somlyóvidéki Hírlap 1904. Devecser