Az intézkedő rendőr

Egyik napon a barátokkal: Mészáros Lacival, Kundermann Marcival, Lontai Ferivel a„Bolhás” mozi nyolc órakor kezdődő előadásán voltunk. Amikor vége volt az előadásnak , ballagtunk hazafelé. A Torna-patak hídján megálltunk beszélgetni, amikor a híd másik oldalán megjelent a Lajkó nevű körzeti rendőr. Egy darabig sétálgatott a Torna hídján fel és le, közben meg-megállt, nekitámaszkodott a híd vaskorlátjának, jobbjával megpörgette kezében tartott gumibotját, másikkal hívogatóan, akár egy közlekedési rendőr integetett, félre nem érthetően, magához rendelt bennünket. Mi meg, mivel ekkor már egy fia autó sem közlekedett az úton, toronyiránt átmentünk hozzá egyenesen a hídon.
Bár ne így tettük volna, mert a rendőr intézkedésbe kezdett.

– Szép jó estét a fiatal uraknak! – köszönt, majd köhintett egyet. – Beszélgetünk,… beszélgetünk, azután vétünk a közlekedési szabályok ellen – s gumibotjával felbökött a kincstári sapkájának simléderére.
– De hát!… Mi… – kezdte volna a magyarázkodást Marci, ám a hatósági közeg közbevágott, Tintaceruzát és helyszíni bírságról szóló nyomtatványtömböt húzott elő kabátja zsebéből. – Látják azt a csíkozást? – mutatott az útra. – Gondolom,…- itt kis szünetet tartott. – A művész úr unalmas perceiben azért kente azt a drága fehér festéket a közútra, hogy jelezze az ifjú uraknak is, hogy ott kell a gyalogosnak átkelni az út másik oldalára. Nem az úttesten mászkálunk össze-vissza, hanem az arra kijelölt helyen. –

Lajkó rendőr vagy két óra hosszat magyarázta a közúti közlekedésben használatos szabályokat és jelzéseket. Egyszer csak órájára tekintett – Megértették!- Jól jegyezzék meg! Most az egyszer még eltekintek a büntetéstől! Na! Jó éjszakát! – hagyott ott bennünket és elindult sietős léptekkel akkor a kastély épületben lévő rendőrség felé. Mi meg álltunk a híd másik oldalán, és azon töprenghettünk hazafelé:
Mi lett volna, ha szabályt tisztelve közlekedünk?

Őszi szélben….

Őszi szélben…

Boszorka szél kergeti a levelet,

Kis angyalom bánatosan kesereg.

Édes rózsám sose érjen búbánat,

Jön a tavasz, pirosítja orcádat.

Lányok arca böjti szélben kivirul,

 Az én szívem, a mosolyodtól felvidul.

 Rózsám, rózsám, boldogítja lelkemet,

Azt súgta füleimbe, ..hogy szeret.

AJKAI SZÁZADOK (Különszám)

Ajka a második világháború sodrában

“..Történelmi tanulmányainkból tudjuk, hogy a második világháború mérhetetlen  szenvedést és fájdalmat okozott az emberiségnek. Milliók váltak vétlen áldozattá, s ha életben maradtak, számos esetben  poklok poklát kellett megjárniuk, amiről csak suttogva mertek, merhettek beszélni. ám több mint háromnegyed évszázaddal a harcok elcsitulta után mégis csak elérkezett az idő a kimondásra, az akkor történtek felelevenítésére…..”

“AJKAI SZÁZADOK (Különszám)” bővebben

Egy tudós tábornok, a püspök és a magyar irodalom

1774. március 20-án,, Ajkán született, 1843. június 28-án hunyt el báró Lakos János író, tábornok, a Líceumi Magyar Társaság egyik alapítója, a magyar nyelvű soproni színjátszás megteremtője. Atyja Lakos Ádám evangélikus lelkész volt. Elemi iskolái elvégzése után a soproni líceumban, majd Pozsonyban tanult. Hunyadi János címmel öt felvonásban szomorújátékát írt, melyet a soproni diákság többször, nagy sikerrel adott elő. Az 1792-es színielőadás túlnőtt jelentőségben a vidéki diákelőadás keretein.

“Egy tudós tábornok, a püspök és a magyar irodalom” bővebben

A templomok dombjától a Köves-árokig

Kalandozás Ajka múltjában és jelenében

Napsütésre ébredt a város, csak néhány kósza felhő vont árnyat a viharos napok után fényképezőgépem lencséi elé. Sétára indultam a Templom-dombra, gyermekkorom egyik meghatározó színhelyére. Régen itt az iskolám állt, s mi, kisdiákok ennek udvarán Nagy Sándor kántortanítóval együtt rúgtuk a bőrt, nem egyszer betörve a labdával a tanítólakás ablakát, Grőber üveges, asztalos mester örömére.

“A templomok dombjától a Köves-árokig” bővebben

A tizenötödik aradi vértanú

Kazinczy Lajos ( Wikipédia )

Batthyány Lajos, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökének budapesti kivégzése, és az Aradon kivégzett tábornokok mellett történelmi köztudatunkban kevésbé van jelen Kazinczy Lajos huszárezred parancsnok vértanúsága.
A szabadságharc leverését követően Kossuth Lajos családja, valamint Beöthy Ödön kormánybiztos is Ajkán bujdosott. Beöthy Ödön Szabadi Ferenc álnéven napokat töltött a bódéi Bóday családnál. Találkozott Kiss János evangélikus lelkésznél a Puzdor család tagjaival, Tresztyenszky István ajkai nemzetőr kapitánnyal és Szilvágyi Károly evangélikus tanítóval.

“A tizenötödik aradi vértanú” bővebben