A Magyar Kultúra Napja Ajkán a Pannon Várszínház művészeinek közreműködésével.(2017. 01.20.)
Közzétette: Ottó Tibor Sipos – 2017. január 20.
…te légy vendégünk, jóságos szeretet!
Szenteste van, ünnephez terítve.
Messziről érezni a frissen vasalt damaszt és a gyertya paraffinjának illatát. Csodálatosan mutat az asztalon a pipacs-, búzavirágmintás porcelán, melyet még Mamának vettünk egykor. Az ő emlékét idézi s a mezőt, hol pacsirta libbent a szénarend felett, amikor a kék búzavirág és vörös pipacs szegélyezte gabonatábla mellett elhaladva kézfejével megigazította lenszőkévé vált haját, jobbjával mezei virágot szakajtott. Ez a mozdulatsor csak falusi asszonynak sikerülhet, mert ehhez derék kell, olyan derék, melyet marokszedés edzett, s kenyéralázat hajlított.
Útravaló
Azt mondta az én anyám: – Légy jó, Fiam!
Apám tanította: – Szeresd a hazát!
Érte háborúba ment, s én megfogadtam szavát.
A lelkész ekképp szólt az iskolában:
– A tízparancsolat szerint élj, Gyermekem!
Ősz van már, a dombok oldalán
Ajka – Az Ajka-csingervölgyi temetőben már a huszonnégy órás gyertyák is csonkig égtek. Hallgatag, s színes a völgyi táj. Csendesen, méltóságteljesen, szinte észrevétlenül lopakodott be az ősz a dombok oldalára. Ám ezúttal mégis lefüleltem “Ősz van már, a dombok oldalán” bővebben
A művészetek szebbé teszik életünket
Ajka – Az a civilizáció, mely elhidegül a kultúrájától, halálra van ítélve. Az Ajka Tárlat Országos Képző- és Iparművészeti kiállítás egyik legrangosabb eseménye a városnak.
Október szép, színes üzenete
A bágyadt lombra ahogy rálehelt az ősz. Mesés az erdő, színes a táj. Libben a falevél a fák magasán. Ökörnyál csavarodik, csillog a fényben, gyérülő hajam közé fonja a szellő. Berrentek a hónapok, október van már, a varjú is így dalol:
Kár, kár, kár!
Elmúlt a nyár!
Az aradi Golgotán
/„Szabadság, mit legyűrt a zsarnok./ Egy nép, mely gyászol, s ünnepel! /Temetni jöttünk és siratni,/ de e nép többet érdemel! /A gőg, s a túlerő legyőzött, /de büszke népünk fennmarad! /Ők tizenhárman ott nyugosznak, /nem népünk sírja lett Arad.”/ (Aranyosi Ervin: Az aradi vértanúk emlékére c. versének részlete.)
„Ulmi skatulyával” a történelmi Magyarországra
Ajka – A Városi Múzeum és Fotógalériában szeptember 16-án egy 1913-ban íródott, német nyelven már többször megjelentetett, Adam Müller-Guttenbrunn: A svábok bejövetele című történelmi regény bemutatójára került sor.
Aki geológusként is bányász maradt
Ajka – „… a Bakonyban rejtett kis bányatelepet harminckét éve ismerem, mint a tenyeremet. Itt kerestem vékonyabb-vastagabb kenyeremet. … Amíg lélegzem és élek, rátok gondolok, geológusként is bányász maradok.” – vallott önmagáról Kozma Károly a Geológus epilógus című művében.
Dzsingisz kán földjén a Múzeumok éjszakáján
Gondolatok sólyomszárnyán Mongóliában
A Múzeumok Éjszakája rendezvények azzal a céllal indultak, hogy közelebb hozzuk azok számára a múzeumok világát, akik a hétköznapjaikon nem tudnak időt szentelni a kiállítások anyagainak megtekintésére Ajkán 2012-ben volt az első Múzeumok Éjszakája – – köszöntötte a megjelenteket Angermajer Judit múzeológus, házigazda. A Városi Múzeum és a Nagy László Városi könytár és Szabadidő Központ szervezői, ebben az évben is színes, látványos, zenés, játékos, a Karakum-sivatak melegére emlékeztető forróságban talán túlságosan is bőséges, sűrű, változatos programmal várták a vendégeiket.
Korai délutánban a somogysimonyi Aranysólyomfészkes Solymász Csoport, Lóki György és fia madaraiban gyönyörködhetett a szépszámú közönség.
“A sólyom magasröptű ragadozó madár, a nagy és nyílt vadászterületet szereti. A solymászat, több mint egy ember vadászszenvedélyéjének kiélése. A sólyom a szabadság madara, jelkép, az égiek hírvívője. Aki beletekint a sólyom barna szemébe látványtól nem képes szabadulni. Az alacsonyröptű harris héja nappali ragadozó Amerikából származik, Közép-Amerika, Dél-Amerika sivatagos helyein él, a Krampusz névre hallgató fülesbagoly éjszakai vadásza ” – mesélte lelkesen Lóki György, aki testközelbe hozta a ragadozók világát a szépszámú érdeklődőnek, akik hőségben a gesztenyefák árnyékából figyelték a madarak szárnyalását.
Molnár Gábor író fia, ifj. Molnár Gábor díszvendége volt a rendezvénynek. Édesapja Mongóliai útjairól, az ő, iffjúkori élményeiről anekdótázott, amelyeket szüleivel együtt a Dzsingisz kán földjén át élt. Dr. Obrusánszky Borbála keletkutató, történész és Benke Martin történész előadása egy számunkra távoli, a történelmünk során közelinek is mondható Mongóliába, a tizenharmadik századi Mongol Birodalomba idegenvezette a hallgatóságát. A szentiváni éji zenét Dr. Stark Gábor és zenekera szolgáltatta.