1774. március 20-án,, Ajkán született, 1843. június 28-án hunyt el báró Lakos János író, tábornok, a Líceumi Magyar Társaság egyik alapítója, a magyar nyelvű soproni színjátszás megteremtője. Atyja Lakos Ádám evangélikus lelkész volt. Elemi iskolái elvégzése után a soproni líceumban, majd Pozsonyban tanult. Hunyadi János címmel öt felvonásban szomorújátékát írt, melyet a soproni diákság többször, nagy sikerrel adott elő. Az 1792-es színielőadás túlnőtt jelentőségben a vidéki diákelőadás keretein.
Az első magyar nyelvű hírlap, a Magyar Hírmondó is tudósított az előadásról felsorolta a szereplőket.
–„Ma, úgymint Bak-Havának (Áprilisnek) 30dikán fog a’ Sopronyi Magyar Iffjúság egy Nemzeti Szomorú Játékot jádzani, mellynek czimje: Hunyady László. Személlyek: „Hunyadi Jánost Lakos Lajos alakította V. László Magyar Király. Kiss Mihály. – Gara László Nádor-Ispány. Tóth Ferentz. – Ulrich, Tzillei Gróf. Zigán János. – Giskra Tseh Vezér. Ajkay Pál. Szilágyi Mihály. Kiss János. – Hunyady László. Lakos János.”
Lakos János diák korában olvashatta a Schiller-drámákat, ezek lehettek a Hunyadi dráma ösztönzői. Szeretett volna Schillerrel személyesen találkozni. 1793-ban neki levelet írt, melyben elküldte neki drámai témajavaslatait, hogy írjon drámát Bánk bánról, Rákóczi Ferenc fejedelemről, vagy Nádasdy Ferenc országbíróról. Levelében ekképpen mentegetőzött, hogy ismeretlenként megszólította:
„[…] mivel én ismerem Önt, mivel én is magyar vagyok, és szabad, mint a nemzetem, meleglelkű, mint a mi éghajlatunk, ez bátorít fel, hogy írjak Önnek. […] hogy arról biztosítsam Önt, úgy tisztelem Önt, mint az én géniuszomat” „[…], szeretnék Önnel csak egy rövid órácskán át beszélni, hogy saját szememmel láthassam a Fiesco nagy alkotóját, megölelni azt a nagy férfiút, megcsókolnám azt a nemes férfiút, aki emberi eszményképem maradt.”
Lakost szoros barátság fűzte Kazinczy Ferenchez és Kis Jánoshoz. Lakos János 1793-ban katonai pályára lépett, útjuk szétvált, a barátok éveken át nem találkoztak. Lakos 1799-ben, már hadnagyi rangban volt, amikor haza látogatott, így személyesen üdvözölhették egymást.
„Lakos [Kapolcson] szüleinél néhány heteket töltött; ’s minthogy ezeknek a’ kővágó-eörsi hegyen egy szép szőlőjük volt’ s azt gyakran meglátogatták, sokszor részesültem barátságos látogatásában […] beszélgetésünk legtöbbszer a’ magyar irodalmat tárgyazta, tüzeltük egymást annak szeretetére’ s reá nézve fiatal tüzünkkel”
Lakos János aktív levelezést folytatott Kis Jánossal, valamint Kazinczy Ferenccel, aki méltatta Lakos János azon tevékenységét, amelyet a Magyar Társaság elnökeként kifejtett.
Az újabb írók Kazinczynak mutatták be verseiket, tőle vártak ítéletet. Például Berzsenyi Dániel verseit, Kis János mutatta be Kazinczynak.
Ki volt Kis János?
Kis János; Strohmayer Adolf József metszete (Wikipédia)
Kis János (1770.-1846.) ev. szuperintendens, (egyházi főfelügyelő a protestáns püspök, egyházkerületi főpap régi neve) tanító, költő, műfordító volt, aki lírájában elsőként állított emléket a Balaton-part szépségeinek.
1770. szeptember 22-én a Sopron megyei Szentandráson, a Festetics gróf birtokán élő jobbágycsalád hét gyermeke közül a harmadiknak született. Már az iskola előtt édesanyja segítségével megtanult, írni, olvasni. Tízéves korában került iskolába. Tanítója a szülők tudtára adta, hogy fiuk tanulásra született. Sopronban a gimnáziumi folytatta tanulmányait melynek során kitűnt vasszorgalma, kitartása, ami azután egész életében jellemezte.
A soproni líceum szelleme, a következetes magyar nevelés adta az ösztönzést Kis János számára az általa szervezett nyelvművelésre. II. József németesítési törekvéseinek idején, 1790-ben társával megalakította a Soproni Magyar Társaságot, ez volt az első önképzőkör. Tagjaik a magyar nyelvű irodalom alkotásait szándékozták széles körben ismertté tenni. A társaság irodalomközvetítő szerepét jelzi, hogy kölcsönöztek könyvet a társaságon kívülieknek és vidékieknek is.
“Kis János 1791-től Németország legjobb egyetemein, Göttingában és Jénában tanult, mert az evangélikus egyház protestáns főiskolák hiányában külföldre küldte tanulni lelkészeit, ahol felkészült, felvilágosult tanárok előadásai révén a vallási kérdéseken túl, világi tudományokkal is ismerkedhettek. Kis János munkatársa volt számos korabeli lapnak és folyóiratnak. Mintegy hetven önálló műve jelent meg, sokat fordított görög, latin, német és francia klasszikusok műveiből.”
Külföldről hazatérve először Győrben tanárként tevékenykedett. Ekkor került kapcsolatba Festetics György gróffal, a Georgikon alapítójával. 1796-ban elfogadta a nagybaráti gyülekezet meghívását.
1799.-1802. között Kővágóörsön, majd több dunántúli faluban szolgálta az evangélikus gyülekezeteket. Kis János visszaemlékezéseiben szemléletes képet rajzolt Kővágóörs társadalmáról. Kis Jánost, Lakos János és Berzsenyi Dániel is meglátogatta Kővágóörsön, ahol több esetben kellemes napokat töltöttek el együtt. Kis János elsők között volt, aki megénekelte a Balaton-felvidék, s benne Kővágőörs szépségét.
„..Ti kiváltkép, aranygerezdekkel
Ékesített Ecsér dombjai;
S sok alaku koszorús hegyekkel
Szomszéd Kálok rét-virányai,
Májusi víg reggelnek módjára
Fogtok elmém előtt fényleni,
Valamig csak szeretet lángjára
Tud a szépség felhevíteni
… Ah vidéktek paradicsomában
Hány szép virágszálim nyíltanak,
Mellyek, öszvefűzve bokrétában,
Hervadatlan megmaradtanak,
S mikor később kedvetlen pusztákon
Magán jártam bús ösvényemet,
Szépségekkel sok komor órákon
Ujitották bágyadt szívemet….”
(KIS János: Balaton melléke (részlet)
Új szolgálati lakhelyét a költő így írja le:
“Kővágó-Örs Zalamegye alsó részében Keszthely és Füred között csaknem középen, a Balatontól egy kis félórányira fekvő, nagyrészint nemesekből álló, népes helység. Terjedelmes határa, melly a benne találtató több templomromok után ítélve a török pusztítás előtt több falukat foglalt magában, a hasznost és szépet nagymértékben egyesíti. Földje legnagyobb részint köves, de mint hihetőleg vulkáni tűzokádás maradványa, nagyon termékeny. Tájékát a sok síkmezők, mosolygó szőlősdombok, kis erdők, sok formáu hegyek s azokon váromladékok hazánkban a legregényesebbek egyikévé teszik. A képzelődés nem kivánhat gyönyörködtetőbb táplálékot, nem a szív felemelőbb tárgyakat, mint millyenek itt vagynak.”
1808-tól soproni lelkész,1812-től haláláig a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület szuperintedense. Verseit 1815-ben Kazinczy, 1846-ban pedig Toldy Ferenc adta ki. 1822-ben nemességet, 1830-tól a Magyar Tudós Társaság, 1842-től pedig a Kisfaludy Társaság tagja volt. 1840-ben királyi tanácsosi címet kapott.
Forrás, irodalom:
I.: KIS János emlékezései, 1. köt. 2. kiad. Bp., 1899. – SZINNYEI Ferenc: Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig. 2. köt. Bp., 1926. – BODOLAY Géza: Irodalmi diáktársaságok 1785–1848. Bp., 1963. – KIS János poetai munkái D. SCHSEDEL Ferenc , Pest, 1846., NAGY Lajos: Ajka szülötte: ~. = AjSzd., 2007. 4. sz. – Pannon vallomások. Ajkai irodalmi antológia. Ajka, 2001. – Harmath–Katsányi. – Szinnyei. VII. köt. – Tilhof. – Tilhof 2018.,