A Bánhidai-csata
E történelmi mondavilágból merített ihletet munkájához Skerlanitz Ottó tatabányai nyugdíjas építész, amikor egyedi technikát alkalmazva, aprólékos munkával, táblaképen – képtrilogiája részeként – megjelenítette a „Bánhidai csatát”
Egy ember aki legyőzte a sötétséget …
1980. október 29.-én halt meg Molnár Gábor író, kinek élete irodalmi alkotásai tanúsítják, hogy az ember tudással, akarattal, kitartó munkával csodálatos dolgokra képes.
Csattanós emlékek (3.)
Egy tripla nulla története
A forradalom, vagyis, ahogy akkoriban állították, “ellenforradalom” elfojtása után az ajkai szakmunkásképző iskolában, ha döcögősen is, elkezdődött a tanítás. Az Ajka és Vidéke Hitelszövetkezet épületében lévő iskola egyik helyiségébe, ahol a “Nasik”, mondhatnám úgy is, hogy a “Csótányok”- mert hátuk mögött, fekete egyenruhájuk után így nevezték őket a gimisek -asztaliteniszeztek -, belépett Sz. K., a történelem tanár.
Emlékek az ómáriumból
Lehet, hogy csupán megsárgult, idő tépte papírok másoknak, a mi nemzedékünk életének érdekes, adott pillanatban nagyon fontos darabjai voltak. Mesélnek ezek örömeinkről, bánatainkról, a XX.- XXI. század emberének másokkal, és önmagunkkal történő küzdelmeiről.
AJKA, … ahol születtünk, ahol élünk (13.)
KOSSUTH LAJOS
HOLLÓ BARNABÁS (1866 . – 1917.)
1905-ben a Pesti Napló így írt a Pénteki levélben:
” … Ha a magyar művészek képtelenek ma ihletet kapni Kossuth Lajos, és a nagy idők emlékének megformálásához, csukják be a boltot azonnal!” – szólt mindez Ligeti Miklósnak, Holló Barnabásnak, Kiss Györgynek, Köllő Miklósnak, Szécsi Antalnak is a kor ismert szobrászainak. “AJKA, … ahol születtünk, ahol élünk (13.)” bővebben
Szundi a fekete fülhegyű, fehéres kutya
A Kerek-erdő közepétől órajárásnyira, valahol az erdő szélén, volt egy takaros házikó. E háznak piros zsindelye, kicsi tornya, rácsos ablaka volt, melyen az ébredő Nap áttörte a fák lombozatát, be-be kukkantott a szobába, hogy bearanyozza erdészék ébredését. “Szundi a fekete fülhegyű, fehéres kutya” bővebben
Csattanós emlékek: (2.)
A képi illusztráció: INTERNET
A “Hopmester” pergő-forgója
Hatodikos, … ám az is lehetséges, hogy hetedik osztályos voltam – azóta nagyon eljárt az idő, manapság pedig az évek különösen összefolynak -, amikor az egyik tanárnő az iskolánkban néptánc-csoportot szervezett.
A Kódis-dombon üldögélve
Alig látszó víztükör Jancsó Miklós Kornyi-tava.
Körötte messze-rét, hol a napsugártól kiégett
Fűszálak tengerében, kakukkfű illatárban,
Felhő bárányokat terelget a lomha nyári szél.
Csattanós emlékek: (1.)
Gurkin-gyerek és az első pofon
Ajkán, a Rákóczi utcában a Vass boltosék portája s a Hinger hentesék által emeltetett Krisztus kereszttel határolt terület valamikor, a negyvenes években egy tisztás volt. Rendre ott fociztunk a Gurkin-gyerek labdájával, aki nap mint nap behajtott a térre flancos kerékpárjával, félkezében fogva a csodás bőrlabdáját, amit gyámapjától, a “Bauxit” orosz katonai parancsnokától kapott ajándékba.
Ajka, … ahol születtünk, ahol élünk (12.)
SZENT FLÓRIÁN
SZALAI GYÖRGY (1965.-)
Szobrász, restaurátor 1965, október 3-án született Debrecenben. 1992-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Számos templom restaurálását végezten, többek között a Tihanyi Bencés Apátsági templom, Jézus Szíve oltárt, a Zirci Ciszterci Apátság orgonáját, szószékeit, oltárait , gyóntatószékét a Magyarpolányi Kálvária szobrait.
Magyarpolányban él, az ő munkája az ajkai Szent Flórián szobor a Liliom utcában.