A templomok dombjától a Köves-árokig 

Kalandozás Ajka múltjában és jelenében

Napsütésre ébredt a város 2016. július 15-én, csak néhány kósza felhő vont árnyat a viharos napok után fényképezőgépem lencséi elé. Sétára indultam a Templom-dombra, gyermekkorom egyik meghatározó színhelyére. Régen itt az iskolám állt, s mi, kisdiákok ennek udvarán Nagy Sándor kántortanítóval együtt rúgtuk a bőrt, nem egyszer betörve a labdával a tanítólakás ablakát, Grőber üveges, asztalos mester örömére. Az iskolával szemben a Lakos-ház, a mai Városi Múzeum épülete, melynek gangját naponta bejártam, ahol a negyvenes évek evangélikus lelkésze, Novák Rezső felesége, Erzsike néni, Baumgart Erzsébet író, zongoraoktató, az ajkai zeneiskola megalapítója kosztos gyerekként minden nagytízpercben vajas-mézes kenyérrel és egy bögre kecsketejjel várt.

Ennek a júliusi napnak már a kora délelőttjén benépesedett a domb. A Borsos-parkban, a múzeum udvarán vidékről bejelentkezett látogatók Angermayer Judit múzeum igazgató ismertetőjét hallgatták. Az ország különböző részéből érkeztek, hogy a városi múzeumok anyagait szemlélve ismerkedjenek ezúttal Ajka, Veszprém és Pápa múltjával és jelenével.

Csatlakozva hozzájuk, érdeklődésemre elmondták, hogy Szombathelyről, Győrből, Kosdról, Balatonfüredről, Devecserből, Kővágóörsről, Tapolcáról, Monostorapátiból jöttek, volt a csoportokban többek közt vendéglátós, pedagógus, orvos, polgármester, falusi turizmussal foglalkozó, idős nyugdíjas, és gyermek egyaránt. Érdeklődésük középpontjában az a város is állt, melyről Fekete István író barátja, Dalányi József jeles néptanító ily szavakkal vallott emlékező írásában: – “Ajka nekem a Bakonyalja, a szelíd dombok alja, kelták, rómaiak, avarok, szlávok, germánok, elő- és utómagyarok, vándorok hazája… Mindenkié – aki otthonra lelt benne!”

A templomok dombja az itt élő emberek agorája volt, ma is a város szíve. A domb északi oldaláról kivágott szederfákat elődeink a hét vezér emlékére ültették, a még élő vadgesztenyefák a tizenhárom aradi vértanú és Battyányi Lajos emlékét idézik. A templom az Ajka nemzetségről, Csajtay János evangélikus prédikátorról mesélhet, akit a Wesselényi-féle összeesküvéssel vádolva a Pozsonyi törvényszék elé citáltak, s hitvallásáért gályarabságra ítéltetett. A dombon magasodó késői barokk templomok a reformáció koráról vallanak. A hajdani fatemplomot Szent Remig tiszteletére emelték, s innen jelölték Felső-Ajka és Alsó-Ajka határait, majd a tizenharmadik században bándfalvai Ajkai Vörös-Bánd nemzedékének nemesi birtokrészeit osztották, cserélték a civakodó örökösök.

Évszázadok alatt a domb volt temető, díszsírhely, a háború alatt a gyomra óvóhely. Most Ajkay Péter úr lányáról, Ajkay Alinkáról, Szent Margit zárdatársáról regél. A múzeum épületében született báró Lakos János, Lakos Ádám evangélikus lelkipásztor fia,  a hadfi,  a hat nyelvet beszélő, Európát keresztül-kasul átutazó tábornok, színmű- és hadtörténetíró, a Magyar Tudós Társaság tagja. A Bach korszak idején ez az épület titkos találkozóhely volt. Itt bujdosott Beöthy Ödön, Kossuth Lajos kormánybiztosa, Kossuth Lajos családja. Itt leledzett a Somlyóvidéki Evangélikus Tanító Egylet, átjárta vastag falait Szilvágyi Károly néptanító és a tízek társaságának szelleme. A múzeum épületében megidéződik Fekete István írói munkássága, Molnár Gábor író, utazó, vadász élete, de  a kiállító terek láttatják a Bakony állatvilágát, a gyárak, szolgáltató egységek fejlődésének szakaszait, termékeit is.

Innen egy kis kellemes séta az üveggyár, ahol Kisláposi Ibolya nagy lelkesedéssel kalauzolta egymás után a csoportokat.  Élményt jelentett testközelből látni, miként formálódnak, alakulnak a méltán világhírű termékek az Ajkai Üveggyár művészeinek keze alatt. A Üvegipari Múzeumban gyönyörködhettek Tatár János, Eleőd Zsolt, Első Keresztély, Németh Magda, Garamvölgyi Dezső, Németh Nándor, Szász Endre remekeiben, megismerhették a gyár alapítóit, tulajdonosainak körét, a gyártmányok széles választékát. Az üzem 1878-tól napjainkig minden időben alkalmazkodni tudott a piaci kihívásokhoz, a vásárlók igényéhez, ízlésvilágához, pénztárcájához, s közben az üvegművészet remekeinek sorát alkották.

Ajka fejlődésének meghatározója a szénbányászat volt. A múltról kell beszélni, mert a bányák sorra bezártak, a gépek a Molnár Gábor Parkerdőben található Bányászati Múzeumba kerültek. Horváth Károly nyugdíjas bányamérnök tárlatvezetésével ismerkedhettek az Ajkai-medence geológiájával, az ásványi kincs kitermelésének technológiai folyamatával, a bányászok munkáját segítő gépekkel, találmányokkal, s a mélybe leszálló bányászok mindennapos küzdelmével, tragédiáival.

A meseszép völgyben, az égre magasodó fák árnyékában szerényen megbúvó múzeum és kőzettárban az egymást váltogató csoportok már mosolyogva köszöntötték egymást: – És most hova mennek, hol találkozunk legközelebb? Ragyogó arccal, jókedvűen meséltek egymásnak a nap élményeiről, mintha már régről ismerősök lettek volna. – Nagy öröm volt ide látogatni – mondták -, értékes, új ismeretekkel gazdagodva térhetünk haza.

A „múltba révedő helytörténészek”, s mindazok, akik a látványtárak, múzeumok létrehozásán munkálkodtak, elmondhatják, van mit láttatni az idelátogató turistával, s a tapasztaltak szerint érdeklődés is mutatkozik a bakonyaljai kisváros hely- és ipartörténete iránt.

A Kele nap házigazdája Kőbánya

A működéséhez szükséges anyagi gondokkal küszködik  a Fekete István Irodalmi Társaság. Közösségi oldaluk látogatottságában, a pártoló tagok számának gyarapodásában reménykednek.

Az Ajka székhelyű Fekete István Irodalmi Társaság olyan ember hagyományait őrzi és ápolja, aki minden időben figyelemre méltó, olyan valaki gondolatait tolmácsolja, terjeszti, teszi közkinccsé, akinek írásai milliókat késztetnek olvasásra, aki megtanított a természet, a növény-, állatvilág szeretetére, ember és természet mélyebb megismerésének igényére.

“A Kele nap házigazdája Kőbánya” bővebben

Őrzők őrizzétek a lángot!

 

Negyven éves a Padragi Bányász Férfikórus Egyesület

 

Ajkán 2013. október 26-án  a Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központban tartotta a Padragi Bányász Férfikórus Egyesület a 40. éves jubileumi hangversenyét. Csabi Csaba karnagy az általa Ajkán eltöltött szép időkre emlékezett. Ajka város nevében Utassy István, az önkormányzat Humán és Népjóléti Bizottságának elnöke köszöntötte a jubiláló kórust, Dr. Horváth József alpolgármester pedig egy üveg névre szólóan megcímkézett juhfark borral emlékeztetett, hogy elmúlt negyven esztendő.

“Őrzők őrizzétek a lángot!” bővebben