Az evangélikus iskolát 1992-ben lebontották, udvarában, ahol a mester is önfeledten rúgta a labdát, most a Borsos park van (1.)
Ajkán 1926-ban a nagy tiszteletnek örvendő, nagyra becsült Pintér Sándor evangélikus tanító meghalt, ezzel a kántortanítói állás megüresedett, betöltésére pályázatot írtak ki. Ennek elnyerésével 1926. november 1-től az evangélikus egyház iskolájának kántortanítói állását a mihályházai születésű Nagy Sándor (1903.-1979.) töltötte be. Az új tanító nagyapja is kántortanító volt, dédnagyapja pedig lelkészként szolgálta az evangélikus egyházi gyülekezetet. Jól felkészült, szigorú, a feladatokat nagy következetességgel számon kérő tanítóként nevelte, tanította előbb az 1-6, majd – az iskolák államosítása után – a hetedik-, nyolcadik osztályos ajkai diákokat. Három gyermekétől megkövetelte, hogy a tananyagból naprakészek legyenek, példát mutassanak az iskolatársaknak. Mindenki, minden nap felelt, délután írásbeli feladatokat kaptak a diákok, ezeket másnapra, valószínű a tanító úr feleségének közreműködésével, ki is értékelték.
Kirándulás a Herendi Porcelángyárba (2.)
Nagy Sándor súlyt fektetett a környezet megismertetésére. Gyárlátogatásra vitte a tanulóit a helyi üveggyárba, Herendre a porcelángyárba, a település zöldövezetébe. Imádta a sportot, különösen a labdarúgást. Hosszúszünetben tanítványaival együtt szenvedélyesen, nagy lelkesedéssel rúgta a labdát. Esetenként ennek nyomán a tanítólakás ablaka a labda áldozatául esett. Amikor Grőber asztalos benyújtotta üvegezési munkáról számláját, a kiegyenlítésbe a Mester akkor is beszállt, ha ő a káreseményen nem volt jelen.
Novák Rezső lelkész távollétében templomi istentiszteletet is tartott, a nemzeti ünnepeken szónokolt, karmesterkedett, színes műsorokat rendezett, a leventéknek előadásokat tartott, felügyelte a csékúti, padragi, pusztamiskei iskolákban történő tanítást.
„1933-ban orgonát kapott az evangélikus templom. A Barakovits János orgonakészítő mester által készített hangszert avató istentiszteletre június 11-én került sor. Az orgonát Takács Elek esperes áldotta meg. Erre az alkalomra Kárpáti Sándor zenetanár, orgonaművész egy kórusművet komponált. A mű ősbemutatóján a zeneszerző orgonált, közreműködött az iskola ifjúsági énekkara Nagy Sándor vezényletével.” [1.]
„ Ajkán Halászy Sándor üveggyár-vezérigazgató elnökletével, 1940. november 17- én alakították meg a Vöröskereszt Ajkai Fiókszervezetét, Nagy Sándor tanító ennek alelnöki tisztségét is betöltötte.” [2.]
Az 1946-47-es tanév záróünnepsége az evangélikus gyülekezet iskolájában. Felnőttek: Novák Rezső lelkész-igazgató, Nagy Sándorné Reidinger Erzsébet, Novák Rezsőné Baumgart Erzsébet, Nagy Sándor kántortanító, és Pintér Jolán, Oswald Zoltán a vasárnapi iskolai oktatói (3.)
Ekkor épültek a műmesteri házak, családjaikkal ezekbe költöztek a timföldgyár leendő műszaki és gazdasági vezetői. Az építési munkákat irányító, később gyárigazgató Petneházy Antal baráti kapcsolatban volt Novák Rezső lelkésszel és annak feleségével, Baumgart Erzsébettel. Talán ennek volt köszönhető, hogy a más vallású gyerekeket is írattak az evangélikus iskolába, ezért a tanulói létszám jelentősen megnövekedett. A helyi egyházak lelkészei, és a plébános megállapodtak abban, hogy a hit- és erkölcstan órákat a hosszú tízperc után tartják. Ilyenkor a más vallású, ám dombon tanuló diákok fegyelmezett sorokban, a nagyfiúk vezetésével elvonultak a hitüknek megfelelő iskolákba, hittanórára.
A mihályházai születésű, később aranydiplomás Nagy Sándor tanító harminc évig tanította, nevelte diákjait. Közösségekben, iskolájában folytatott pedagógusi tevékenységével, emberségével rangot, elismerést vívott ki intézményének s önmagának.
Felhasznált irodalom, forrás:
Tilhof Endre: Ajkai Krónika, Ajka Város Önkormányzata, 2009. [1. , 2.]
Fotó:
Facebook: Hoffmann Jenőné Sipos Csilla megosztása (1.
Sipos István ( 2.,3.)