Ajka – „… a Bakonyban rejtett kis bányatelepet harminckét éve ismerem, mint a tenyeremet. Itt kerestem vékonyabb-vastagabb kenyeremet. … Amíg lélegzem és élek, rátok gondolok, geológusként is bányász maradok.” – vallott önmagáról Kozma Károly a Geológus epilógus című művében.
Gondolatok sólyomszárnyán Mongóliában
A Múzeumok Éjszakája rendezvények azzal a céllal indultak, hogy közelebb hozzuk azok számára a múzeumok világát, akik a hétköznapjaikon nem tudnak időt szentelni a kiállítások anyagainak megtekintésére Ajkán 2012-ben volt az első Múzeumok Éjszakája – – köszöntötte a megjelenteket Angermajer Judit múzeológus, házigazda. A Városi Múzeum és a Nagy László Városi könytár és Szabadidő Központ szervezői, ebben az évben is színes, látványos, zenés, játékos, a Karakum-sivatak melegére emlékeztető forróságban talán túlságosan is bőséges, sűrű, változatos programmal várták a vendégeiket.
Korai délutánban a somogysimonyi Aranysólyomfészkes Solymász Csoport, Lóki György és fia madaraiban gyönyörködhetett a szépszámú közönség.
“A sólyom magasröptű ragadozó madár, a nagy és nyílt vadászterületet szereti. A solymászat, több mint egy ember vadászszenvedélyéjének kiélése. A sólyom a szabadság madara, jelkép, az égiek hírvívője. Aki beletekint a sólyom barna szemébe látványtól nem képes szabadulni. Az alacsonyröptű harris héja nappali ragadozó Amerikából származik, Közép-Amerika, Dél-Amerika sivatagos helyein él, a Krampusz névre hallgató fülesbagoly éjszakai vadásza ” – mesélte lelkesen Lóki György, aki testközelbe hozta a ragadozók világát a szépszámú érdeklődőnek, akik hőségben a gesztenyefák árnyékából figyelték a madarak szárnyalását.
Molnár Gábor író fia, ifj. Molnár Gábor díszvendége volt a rendezvénynek. Édesapja Mongóliai útjairól, az ő, iffjúkori élményeiről anekdótázott, amelyeket szüleivel együtt a Dzsingisz kán földjén át élt. Dr. Obrusánszky Borbála keletkutató, történész és Benke Martin történész előadása egy számunkra távoli, a történelmünk során közelinek is mondható Mongóliába, a tizenharmadik századi Mongol Birodalomba idegenvezette a hallgatóságát. A szentiváni éji zenét Dr. Stark Gábor és zenekera szolgáltatta.
Magyar Lászlónak Dunaföldváron szobrot emeltek, Mészáros Mihály alkotása
„Felemelő, ünnepélyes pillanat mindig, ha az ember messzi útra készül.” Molnár Gábor utazó, író ajka-csingervölgyi sírjának kopjafáján olvasott sorokat idézve barangoltam Dunaföldvár utcáin, a várban, ahol Magyar László természettudós tiszteletére 1989-ben köztéri szobrot emeltek.
Internet fotó
Amikor Görgei a túlerővel szemben Világosnál letette a fegyvert a várható megtorlások elől sokan Törökországba menekültek. A felnőttek között volt egy kislány, Sass Flóra a későbbi Lady Florence. “A bennszülöttek Hajnalcsillaga” bővebben
Némethné Péntek Zsófia Parasztsors című könyvének bemutatója a Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központban
Zsellér Imre alkotása az ajkai katolikus templomban
A bencések a kolostorok, templomok építésénél már a tízedik század végén alkalmazták az üvegfestés technikáját. A színesített üveglapokból készített ablakképeken – a képi látvány élményén túl – a beszűrődő fény hangulatot is teremt a belső terekben. Magyarországon Róth Miksa üvegművész a tizenkilencedik században az üvegfestői mesterséget az iparművészetből képzőművészeti alkotások magasságába emelte. “Egy mester és művészete” bővebben
A fák holtukból is életre kelnek – Tamaskovics György faintarzia-művész kiállítása Ajkán. Az alkotó olyan, mint az a fa, amely nem sürgeti nedveit, nyugodtan várja a tavaszi nap sugarait, amelynek nyomán élet leledzik. .
Az alkotóművész 2016. március 4-én a Csingervölgyi kápolna című alkotásával, valamint a bányaszerencsétlenségről írt versével fogadta tárlatának megnyitóján megjelent vendégeit, közöttük néhány egykori ajkai osztály-, iskolatársat is, akikkel Székesfehérváron gépésznek tanulva, Áron Nagy Lajos Munkácsy-díjas festőművész-tanártól tanulták az arányokat és az ábrázoló geometriát, szakkörökön az alkotás örömét, a képzőművészet, a művészetek szeretetét.
A Tiborcz testvérek szép muzsikája után a tárlatot T. Vajda Márta tanárnő nyitotta meg, aki bevezetőjében vallott saját ajkacsingervölgyi kötődéséről is.
– Tamaskovics György Balatonakarattyán él, alkotásain keresztül kitárulkozik. Bemutatja az akarattyai magasparton lévő házát, ahonnan olvassa a Balaton szőnyegét, a madárhangot, láttatja magát az embert s a természetet. A természetet nem tudja az ember irányítani, csak akkor, ha belemerevül az olvasásába, s a fában – még az elpusztult fában is – felleli az élet méltóságát, örömét. Az alkotóművész ars poeticája: a természetet, benne az erdőt örökké óvni, növelni kell, ha mégis ki kell egyet vágni, helyére újra többet kell ültetni, a halott fát pedig életre kell kelteni, megmutatni azt, amit annak élete s a művész, a lélek von bele. Művésznek lenni azt jelenti, életünk olyan, mint a fa, amely nem sürgeti nedveit, nyugodtan várja a tavaszi nap sugarait, mert eljön a nyár is, csak türelmesnek kell lenni. Tamaskovics György világa faintarziáiban nedvedzik és teljesedik ki. Meseképein elgondolkodhatunk, hogy egy fa mennyi érzést képes közvetíteni. Ezek a képek szerethetőek, mögöttük, bennük rengeteg technikai tudás rejlik.
Szerelem
Többek között ezekkel a gondolatokkal nyújtotta át T. Vajda Márta az ajkaiaknak megtekintésre a művész alkotásait.
– Már az ókorban is kedvelték az intarziát. Készítéséhez a fantázián felül jó szemre és nagyon nagy türelemre van szükség. A faintarzia-készítők réteget képeznek fafurnérból, a képalkotó elemeket illesztik, s utólag ragasztják a hordozó felületre. Az intarziás bútorok, használati tárgyak és művészeti alkotások azért értékesek, mert nagyon aprólékos munkát igényelnek, szemet gyönyörködtetnek, de nagyon drágák, díszei, értékei a belső tereknek.
Hogyan készül a faintarzia? Ennek elkészítési módjáról tartott a művész rövid tájékoztatót a tárlat ünnepélyes megnyitóján, majd egy alkotásával megajándékozta, gazdagította a várost.
A civil tudósítói elismerést Kázmér Judit stratégiai ügyvezető igazgató adta át az ünnepségen az ajkai Sipos Ottó Tibornak.
Civil kollégánk évek óta kiegyensúlyozottan és fegyelmezetten, a magyar nyelv szabályait helyesen alkalmazva tudósít Ajka és környéke eseményeiről. Ha egyéni véleménye van, azt külön írásban, külön műfajban mértékadóan közvetíti. Ezen tulajdonságok alapján választotta az elismerésre őt a Pannon Lapok Társasága és a Napló szakmai vezetése.
https://www.veol.hu/hirek/dijazott-tehetsegek-a-naplonal-1686047/
Tisztelgés egy művész emléke előtt
A Nagy Emerencia Alkotóműhely képzőművészeinek egy csoportja: Ozorai Sándor, Kacziba Ferenc, Papp Béla, Ozorai Sándorné, Kotsy Gézáné, László Józsefné, Helyes Zoltán, Somogyi Tibor, Szücs Ferencné és aki tudósított: Sipos Ottó Tibor
Ahol, ha néma csend uralkodik, még sincs üresség, ahol a mának élményeivel s a múltnak emlékeivel együtt tudsz élni, ahová, ha fáradt vagy, mosolyogva tudsz belépni, az az otthon.
