Luther Mártonról és egyházáról
A németországi Eislében Luther János és Zigler Margit házasságából két gyermek született Jakab és Márton (1480.-1546.). Márton katolikus szerzetes lett. 1510-ben elhagyta a katolikus egyházi szerzetesi kolostort, mivel nem értett egyet vallásának egyes szokásaival, gyakorlatával. 1517. október 31-én Luther Márton a Wittembergi vártemplom falára kifüggesztette a 95 pontból álló tézisét, s terjesztette reformelképzeléseit, mely futótűzként terjedni kezdett Európában. Luther követőit üldözték. Ezrek hagyták el hazájukat. Akiket elfogtak, gályarabságra ítéltettek, s mi több, máglyára küldettek. A reformátorok tanai Magyarországon az 1530-as esztendőkben kezdtek gyökeret ereszteni. Ajka település egyházairól szóló oklevelek 1550-ben anyaegyházról tudósítanak. 1698-ban végzett összeírás szerint a településen 23 család él, közülük három család katolikus.
Ajkai gyülekezet lelkipásztorairól, tanítóiról
Ajkát a XVII. században már olyan létszámban lakták protestánsok, hogy kőtemplomot építettek.
(1643- 1661) Skúltéti János lelkész.
1661-ben Mussay evangélikus püspök arról tesz említést, hogy a gyülekezetnek már egy fatemploma van, és paplakkal rendelkeznek.
1666-1667-ig (*) Csajtai János a lelkész, Asbóth János esperes, Solnai Sámuel tanító. A bécsi udvar 1674-ben, mindkét lelkipásztort a pozsonyi törvényszék elé idézett azzal a váddal, hogy részt vettek a Wesselényi összeesküvésben. Bűnösnek mondották ki őket, gályarabságra ítéltettek.
1698-ban Mikes Ferenc főesperes az egykori Ajkára látogatott, s az itt tapasztaltakról az alábbiakat is jelentette:
“ … az elmúlt dúlások idején a templomot felégették, csak a falai állnak a templomnak a főtoronnyal, megvannak az oltár alapjai, tető nélkül. A paplakban Zsiray Mihály lutheránus mester lakik.”
A szinte földig rombolt templom helyére egy fatemplomot emeltek.
Ez a templom 1723-ban leégett, az egyházi iratok, így az egyházi anyakönyv is megsemmisült.
– Kiss János lelkipásztor megválasztásakor kezdték újra vezetni az egyházi anyakönyvet, ekkor Szilvágyi Károly a tanító.
Tompos Balázs Marcalgergelyi esperes jegyzőkönyvéből ismeretes, hogy – “Tisztelendő Rácz János az új templom megépítésén munkálkodik 1787-ben. Az ekkor huszonegy éves Badátzy András “oskolamester” a Pozsonyi oskolából került Ajkára, mint kezdő tanító…”
A templom mennyezetén látható felirat tanúsítja, hogy a gyülekezeti templom 1787. évben “építtetett”, a festést csupán három évre rá, 1800-ban fejezték be Kutsán Pál lelkipásztor szolgálatában. A jelenlegi külső formáját 1786-1789-ben éri el, amikor “Nemes” Nagy Sándor, “Érdemes” Sikos Sándor gondnok felhelyezi az aranyozott keresztet a toronyra, melynek ára 447 forint és 27 krajcár.
– 1874-ben elkészül az oltárkép – “Krisztus urunk utolsó vacsoráját jeleníti meg”.
– Kiss János lelkész az elavult orgona helyett új orgonát vásárol, készítője Ország Sándor neves orgonakészítő mester.
– 1897-ben a paplakást is újjáépítik, ekkor a lelkész Tamaska Lajos (1848-1918), tanító Pintér Sándor (1861-1923).- 1900-ban a frissen alakult “Nőegylet” új oltárt készített, új oltárképpel – “Jézus a Getszemáni kertben tanítványaival.” Ekkor Novák Rezső (1896-1964) a lelkész, a tanító Nagy Sándor (1900-1979), gondnok Szabó Sándor.
Egy dombról, melyen templomok voltak és vannak
A templomdomb minden időben meghatározó szerepet játszott Ajka település történetében – történelmében. A II. világháború alatt, óvóhely volt a domb gyomrában, itt lelt menedéket a nagyközség népének egy része. (Az evangélikus templom süllyedése okán ezeket a vájatokat beiszapolták.)
Ezt a területet 1959-ben Hősök tere néven jegyezték. “Tanú-hegy” is lehetne e domb, hisz tanúja volt, az itt zajló, mindenkori politikai eseményeknek. S mint a város egyik, legmagasabb pontja, az evangélikus templomtoronyban adott, úgymond közhasznú munkaként, “aratási tűzkakas őrséget – tűzjelző őrséget – a “falu” népe. Hajdan temetőként is funkcionált e domb – díszsírhelyként -, ma Ajka Város Helytörténeti Múzeumának, szobroknak, lelkészlakásoknak és a reformációt követő egyházak megújult templomainak ad teret, s biztosít impozáns hátteret tömegrendezvényeknek.
1932.-ben új orgonát vásárolt az egyház. Az orgonát Novák Rezsőné (Baumgatner Erzsébet) lelkészfeleség kezeli, akinek karácsonyi, újévi istentiszteletek keretében megtartott “orgonahangversenyek” emlékezetesek. Ő volt az ajkai “Nőegylet” alapítója, elnöke, később a szabó kisiparosok színjátszó csoportjának vezetője, a zeneiskola alapjainak lerakója. A paplakban zongorázást tanított. Petneházi Antal a timföldgyár első gyárigazgatója, amikor a timföldgyári lakótelep zöldövezetét terveztette, az ő véleményét kérte ki. Évtizedeken át, csodálhatták a lakótelepet az erre járók. Leányuk Novák Ilona, férje Mach László, kriptongyári igazgató.
– Novák Rezső lelkészt, Mátis István (1908-. 2005.) követte 1953.-ban. 1970.-ben készült el az új lelkészlakás. Mátis lelkész felesége meghal, az ő halálát követően 1977-ben a család elköltözött Gyenesdiásra.
– Győr Sándor lelkészt 1977. május 29.-én iktatták be, és 1999-ig szolgált. Majd , Vető Béla lelkipásztor helyettesítőként, félévig munkálkodott.
– Napjainkban, Vajda István lelkész áll az egyházközösség élén, neve többek között, így kerülhet az Ajkai Evangélikus Egyházközösség templomának történetébe:
2008-ban, szolgálati idejében a templom visszanyerte eredeti formáját!
Harangokról, melyek néha nem Rómába mentek
A háborúk rombolásai elkerülték a ma látható templomot, ám harangjait nem kímélte a történelem, nem egyszer hadba szólította őket. Helyettük mindig új lakók költöztek a toronyba, a gyülekezet tagságának anyagi hozzájárulása nyomán, bizonyságául annak, hogy az evangélikus egyházi közösség életképes.
1801-ben készítették el és költöztették otthonukba az új templom első harangjait. A harangok súlya 312, és 170 font.
- 1824-ben egy új harang került a toronyba.
- 1901-ben özv. Túry Károlyné, született Tresztyenszky Franciska az ajkai evangélius gyülekezetnek új harangot adományozott, melynek súlya 374 kilogramm, értéke 1400 korona.
- 1914-es háború idején elrekvirálják az egyik harangot, ezt pótolja a gyülekezet. 1930-ban, kerül helyére egy 558 kilogrammos “G” hangzású harang, melyet 1930. július 9-én avattak fel.
- A második világháború idején is szükség volt a bronzra. Ez egy újabb harang életébe került. Szomorú látvány volt, ahogy a harangot kihajították a toronyból.
- 1974. június 30-án ismét harangavatásra kerülhetett sor. Ma csak reménykedhetünk, hogy ez volt az utolsó.
A templom 150. éves jubileumi évfordulójáról
A barokk templom 1938-ban volt 150 éves, de a megemlékező istentiszteletet, ünnepséget 1937. november 25-én tartották. Eme nevezetes alkalomra a “Nőegylet” rendbe tetette az ablakokat, ólomüveg berakást kaptak, s új padok készültek. Galambos György ajkai szobafestő-mázoló mester kifestette a falakat és a famennyezetet. Az I. világháborúban elesettek tiszteletére emléktáblát készített Vezér Flórián és Sipos János, amit ők maguk helyeztek el az oltár fölé, ezzel adózva az utókor, az elesettek emlékének. A jubileumi ünnepségen neves személyiségek vettek részt:
Dr. Kapi Béla győri püspök és neje, Takács Elek esperes és neje, Vitéz Halászy Sándor gyárigazgató és neje, Dr. Belák Endre főbíró és neje, Dr. Jókay Ihász Miklósné Szoboszlay Pap Erzsébet, Dr. Löbl Gyuláné Tresztyenszky Margit, Dr. Lóránd Bódog körorvos, Dr. Bugsh Oszkár, Rózsás Pál bíró és neje, Nirnsee Pál és neje, Mandelló Vilmosné Tamaska Irén Budapest, Tompa Mihályné Tamaska Jolán, Dr. Bódéi Bódai István, Bódéi Bódai Dezsőné, Czekéliusz Güntner és neje Bódéi Bódai Éva, Dr. Baumgartner János, Dombovár.
A gyülekezet nevében Tresztyenszky Margit köszönte meg a Nőegylet elnökének, Novák Rezsőnének, a közösség érdekében kifejtett fáradozását. Ezután műkedvelők irodalmi műsorral tették színessé, emlékezetessé az ünnepi istentiszteletet. Felléptek; Novák Ilona, Bálványosi Ilona, Pintér Jolán, Veingartner Ilona, Cseh Piroska, Dr. Bugsh Oszkár, Finta Lajos, Sipos János. Közreműködött még Elek Mihály karnagy vezetésével, a csingervölgyi bányász zenekar.
A 220 éves, barokk stílusú építmény rekonstrukciójáról
2006-ban a tetőszerkezet megerősítésével és a palatető cserépre történő cseréjével kezdődött meg e templom felújítása. 2008-ban új toronysüveg készült el – a régi megmaradt alatta – vörösréz befedéssel. A külső homlokzatokat vakolati színezéssel látták el. Tartósítás után visszakerült helyére a templom főbejárati kapuja is, megújultak a nyílászáró zsaluk. A felújítás bekerülési költsége ~ 22-24 millió forint. Az Országos Evangélikus Egyház több mint tízmillió forinttal járult hozzá a rekonstrukciós munkához. Ajka Város Önkormányzatától – pályázat útján – 1,1 millió forintot kapott a projekt. Ezen felül magánszemélyek adakozásából jött össze a szükséges pénzeszköz. A felújítási munka tervezője Kovács Zsolt György, statikusa Szabó Imre, a kivitelezői munkát a Tóth Kft. végezte.
Búcsúzás a lelkésztől