Fekete István író családfája és képgalériája

Szerzők: Domján János – Varga György
Lektorálta: Dr. Tölgyesi József
Kiadó: Veszprém Megyei Honismereti Egyesület
Veszprém – 2022

Portré grafika: Baranyi Ferenc grafikus

“Szeretem a könyvet, mert a holt betűiben benne van minden ami elmúlt, és minden ami lesz.”
Fekete István

A kendermagos tyúkanyó halála

A Templom-domb észak-nyugati oldalánál, a szedresben, már az ibolya nyiladozik. A domb mélyén, az óvóhelyen megbúvó családok el is felejtkezhettek volna arról, hogy Ajkától nyugatra még háború dúl, ha a szövetséges repülők vonulásának moraja nem zavarná ezt a tavaszias képet. Az angolok! – állapították meg az evangélikus templomtoronyban tartózkodó amatőr figyelő felderítők. 1945. március 25-ét írtunk. Virágvasárnap volt, hajdan ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe, és 1945-ben ekkor foglalták el Ajkát az oroszok.

Másnap, azaz hétfőn, Sanyi bátyámmal ott álltunk a mostani Petőfi Sándor és Semmelweis utca kereszteződésénél, vártuk, hogy az orosz szekér-konvoj elhaladjon és átmehessünk az úttest túlsó oldalára. Riadócsendben naponta megtettük ezt az utat hazáig, hogy az egy szem kendermagos tyúkot – mely naponta megajándékozta a családot egy-egy tojással -, megetessük. Kincs volt ez a tojás azokban az ínséges napokban. Hazaérve látjuk ám, hogy a tyúkól ajtaja nyitva-tárva, az ól lakója sehol. Se tyúk, se tojás. Elkezdtük hívogatni a kendermagost. – Pi-pipí –pííí!! – Máskor tyúkunk eleséget remélve repdesve szaladt felénk, ekkor viszont semmi mozgást nem tapasztaltunk a ház körül. Ahogy jobban körülnéztünk, látjuk ám, hogy a szomszédék kertjében, a nagy diófa alatt, egy orosz katona tüsténkedik. Ahogy meglátott bennünket, csapot–papot hagyva maga után, elinalt. Közelebb érve azt is látjuk, hogy az általunk keresett kendermagos, lábánál felkötözve, tollazatától szárazon megszabadítva, egy katonai nadrágszíjjal felfüggesztve pucéran hintázik a vastag faágon.

Hát, ily módon távozott az élők sorából, s így vált a háború áldozatává a család féltett, dédelgetett kendermagos tyúkja, s így jutottunk hozzá egy kis friss tyúkhúshoz, …no meg, egy orosz katonai nadrágszíjhoz is. Évtizedek távlatában a történteken ma már csak mosolyogni tudok, s azon töprengeni: – Vajon a tyúkot zabráló katona miként pótolta az államkincstári hiányt?

Az intézkedésben….

Egyik napon a barátokkal: Mészáros Lacival, Kundermann Marcival, Lontai Ferivel a„Bolhás” mozi nyolc órakor kezdődő előadásán voltunk. Amikor vége volt az előadásnak , ballagtunk hazafelé. A Torna-patak hídján megálltunk beszélgetni, amikor a híd másik oldalán megjelent a Lajkó nevű körzeti rendőr. Egy darabig sétálgatott a Torna hídján fel és le, közben meg-megállt, nekitámaszkodott a híd vaskorlátjának, jobbjával megpörgette kezében tartott gumibotját, másikkal hívogatóan, akár egy közlekedési rendőr integetett, félre nem érthetően, magához rendelt bennünket. Mi meg, mivel ekkor már egy fia autó sem közlekedett az úton, toronyiránt átmentünk hozzá egyenesen a hídon.
Bár ne így tettük volna, mert a rendőr intézkedésbe kezdett.

“Az intézkedésben….” bővebben

Őszi szélben….

Őszi szélben…

Boszorka szél kergeti a levelet,

Kis angyalom bánatosan kesereg.

Édes rózsám sose érjen búbánat,

Jön a tavasz, pirosítja orcádat.

Lányok arca böjti szélben kivirul,

 Az én szívem, a mosolyodtól felvidul.

 Rózsám, rózsám, boldogítja lelkemet,

Azt súgta füleimbe, ..hogy szeret.

AJKAI SZÁZADOK (Különszám)

Ajka a második világháború sodrában

“..Történelmi tanulmányainkból tudjuk, hogy a második világháború mérhetetlen  szenvedést és fájdalmat okozott az emberiségnek. Milliók váltak vétlen áldozattá, s ha életben maradtak, számos esetben  poklok poklát kellett megjárniuk, amiről csak suttogva mertek, merhettek beszélni. ám több mint háromnegyed évszázaddal a harcok elcsitulta után mégis csak elérkezett az idő a kimondásra, az akkor történtek felelevenítésére…..”

“AJKAI SZÁZADOK (Különszám)” bővebben

Egy tudós tábornok, a püspök és a magyar irodalom

1774. március 20-án,, Ajkán született, 1843. június 28-án hunyt el báró Lakos János író, tábornok, a Líceumi Magyar Társaság egyik alapítója, a magyar nyelvű soproni színjátszás megteremtője. Atyja Lakos Ádám evangélikus lelkész volt. Elemi iskolái elvégzése után a soproni líceumban, majd Pozsonyban tanult. Hunyadi János címmel öt felvonásban szomorújátékát írt, melyet a soproni diákság többször, nagy sikerrel adott elő. Az 1792-es színielőadás túlnőtt jelentőségben a vidéki diákelőadás keretein.

“Egy tudós tábornok, a püspök és a magyar irodalom” bővebben

A templomok dombjától a Köves-árokig

Kalandozás Ajka múltjában és jelenében

Napsütésre ébredt a város, csak néhány kósza felhő vont árnyat a viharos napok után fényképezőgépem lencséi elé. Sétára indultam a Templom-dombra, gyermekkorom egyik meghatározó színhelyére. Régen itt az iskolám állt, s mi, kisdiákok ennek udvarán Nagy Sándor kántortanítóval együtt rúgtuk a bőrt, nem egyszer betörve a labdával a tanítólakás ablakát, Grőber üveges, asztalos mester örömére.

“A templomok dombjától a Köves-árokig” bővebben