Kiállítás Bóday Gábor bányaigazgató rajzaiból
A kiállítás megnyitóján balról: Bölcskeiné Kocsis Zsuzsanna, Bóday Ottó, Kerekes Árpád, aki könyvet írt Bóday Gáborról.
Ajkán a „Bóday Gábor Emléknap” keretében a Városi Múzeumban, május 25-én rajzkiállítás nyílott a volt bányaigazgató munkáiból. A megnyitó ünnepségen megjelent szépszámú érdeklődő között ott voltak a Bóday család tagjai. Bóday Ottó a megnyitón beszédében gondolatokat, kiegészítéseket fűzött a tárlat anyagához.
Bóday Gábor 1915-ben, a tizennyolcadik születésnapján, sorstársaival együtt az iskola padjaiból a frontra indult.
„ …Lelkesedéssel vártuk a ’nagy kalandot’, hogy részt vegyünk mi is a háborúban, amit még nem ismertünk valójában. …. Amikor a fiatalos romantika elmúlik, jönnek a gondolatok, később a felismerés, milyen értelmetlen melléfogás és határtalan szenvedés minden háború.” – vallott később önéletrajzi naplójában ezekről a pillanatokról.
E tárlaton kiállított rajzai valósághűen tükrözik a kort, melyben katonáskodott. Hiteles korrajzok ezek a Gyimesi szorosról, Csíkszentmiklósról, az Olt partjáról, a magyar hadsereg felszereléséről, felszereltségéről. Az aprólékosan kidolgozott részletek láttán elcsodálkozhatunk, hogy a fegyverek ropogásának szünetében, azok tűzerejétől fenyegetetten, hogyan volt képes a tüzérségi felderítő a látottakat ilyen aprólékosan papírra vetni.
Mit jelentett számára, mit adott neki „Czeki”, erről Kerekes Árpád a rövid hozzászólásában vallott. Ki is volt valójában Bóday Gábor (Czekelius Günther), akinek emléktáblájára koszorúkat helyeznek, az emlékezésre egy teljes napot szentelnek, s nevének említésére esetenként százak mozdulnak.
A Napló nem egyszer foglakozott már Bóday Gábor életével, munkásságával. Sikeres bányamérnök, -igazgató, humanista gondolkodó, egy hős, aki a második világháború végén – a német csapatok visszavonulásakor – a bányaüzemek bejáratainak berobbantását megakadályozta?
Bóday Gábort, az embert tisztelik Bódén, Csingerben, Padragon, Ajkán,… ez nem kevés.