Magyar Nyitány a Vigadóban

Emlékezés Erkel Ferenc tanítványára, Gáthy Zoltán ének-zenetanárra, karnagyra, zeneszerzőre.

Pápa város komolyzene kedvelői bizonyára sokan ismerik Gáthy (Gáti) Zoltán ének- és zenetanár, karnagy, zeneszerző nevét, munkásságát, hisz élete során meghatározója, formálója volt a város ének-zene kultúrájának.

1856 március 5-én született Ajkán, elemi iskolába az ajkai református iskolába járt, tanítója Dóczi Lajos volt. Középiskolai tanulmányait Pápán, a Református Kollégium Gimnáziumában végezte, ott érettségizett. 1874-ben Budapestre vezetett az útja, a Zeneakadémián tanult tovább, Erkel Ferenc tanítványaként diplomát szerzett 1884-ben. Kiváló hegedűs, karnagy hírében állt. Önálló, egész estét betöltő hangversenyeket adott, s terjesztette, hirdette a zene, a kórusénekelés szépségét, örömét. 1884-ben Késmárky Árpáddal Budapesten megalapították az Első Magyar Zeneiskolát. Ének-zene tanárként visszatért Pápára, ahol 1890-től a Pápai Nőnevelő Intézet Tanítóképzőjében, mint karvezető, hangversenyt adó hegedűművész, tanár tevékenykedett.

Pápán tanított már, amikor 1894-ben a Pesti Vigadóban – ahol nem egyszer Liszt, Bartók, Erkel művei is felcsendültek, vagy éppen ők zenekari műveket vezényeltek – előadták a vizsgadarabját, a Magyar Nyitány-t, melyet neves tanárának egyik fia, Erkel Gyula dirigált. Gáthy nem feledkezett meg szülőfalujáról, Ajkáról. 1907-ben, a Ney-féle vendéglő nagytermében, nagysikerű jótékonysági hangversenyt adott az Ajkai Református Templom orgonájának javára.

1918. január 15-én a Pápai Kőszínházban mutatta be a nagyközönségnek az Ima a békéért c. zenei szerzeményét, tanítványainak közreműködésével.

Pápán halt meg 1928. július 17-én, 85 évvel ezelőtt.

Méltón emlékezhetnénk meg az egykori tanítóra, zeneszerzőre, ha Ajka, Pápa városok templomai egyikének orgonáján – énekkari hangverseny keretében – újra felhangozna, most már tiszteletére is, a Magyar Nyitány.

 

Hozzászólás:

hozzászólás