Ajka település történetében a Templom-domb minden időben meghatározó szerepet játszott. Mondák születtek róla, történetek is – Innen vette az irányt a költő Petőfi Sándor Pápára menet.
Ültettek őseink itt emlék szederfákat a honfoglaló vezéreknek. Éltek, alkottak írók, neves tanítók, prédikátorok e dombon, s mindig késztetést érzett az itt élő ember, hogy néha-néha felballagjon a tetőre, s a gesztenyefák hűvösében idézzen emlékeket
Itt született Lakos János a költő, a hadfi. Hirdetett igét, szép szavakat Asbóth esperes, s a gályarabságra küldött Solnai Sámuel. (A bécsi udvar kettőjüket 1674.- ai pozsonyi törvényszék elé idézett azzal, hogy részt vettek a Wesselényi összeesküvésben.) Itt nevelt hazaszeretetre Szilvágyi Károly a lebontott iskolában, s itt a Lakos-házban bujtatta Kiss János esperes, Pintér Sándor tanító az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc bukása után Beöthy Ödön országgyűlési képviselőt.
Szobrokat állítottak. Bontottak síremlékeket is. Szólt a zene Novák Rezsőné zongora tanodájában, s itt hangzott el ötvenhat őszén a Nemzeti dal.
Ez a domb jelkép, mementó maga. hajdan temető, a II. világháború alatt gyomrában óvóhely, itt ünnepelte a magyarság forradalmait, gyászait.
Jó felballagni a dombra, s a gesztenyefák hűvösében megpihenni, s idézni a történelmi múltat, hol annyi balsors énekelése után, Isten áldása mellett remélni, mint annyiszor tette itt a nép – a boldogabb jövendőt.