Ajka – 2017. március 11-én, ezen az időjárási szempontból szürkére sikeredett hétvégén, a Városi Múzeum munkatársaival a Templomdomb lejtőjét figyeltük, mikor jelenik meg egy helyismerettel nem rendelkező, bizonytalankodó személygépkocsi a domb aljában.
Miközben a sombokornak tavaszt váróan pattanó, bontakozó, sárgán világító csokraiban gyönyörködtünk, a keleti végekről, Szegedről érkező vendég megérkezett. A gépjárműve lassan, óvatosan kapaszkodott a kissé meredek lejtőn. Nehéz terhet cipelt, egy fiatalon, negyvennyolc évesen elhunyt tudós, kutató ember, Sánta Gábor életének darabjait.
– Sánta Gábor 1967. október 26-án született Szegeden. Tudományos tevékenységéből kiemelkedik Fekete István munkásságának kutatása és szerkesztői tevékenysége. „Sánta Gábor nem elégedett meg a levéltári forrásokkal és fennmaradt dokumentációkkal, maga kutatta föl és kérdezte ki mindazokat, akik még találkoztak, vagy leveleztek vele. Mélységében kutatta Fekete Istvánt, az embert, interjúkat készített életének helyszínein. Tanulmány köteteit nem csupán a szerző rajongói forgathatták örömmel, hanem azok is, akik csak ismerkednek Fekete István műveivel, és kíváncsiak arra, hogyan lett a dunántúli uradalmi intézőből az egyik legsikeresebb és legnépszerűbb magyar író. Elnyerte a Faludy-díjat (1991), a Király István-díjat (1997) és Szeged Város díját (2001). Szerkesztője volt a Szegeden megjelenő Fekete István életműsorozatnak. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Magyar Irodalom Tanszékének, majd a TÓKI Magyar szakcsoportjának docense volt. 2016. szeptemberben váratlanul hunyt el.”
A közel kettőszáz kötet megtöltötte a hátsó ülésektől megszabadított gépjármű utas- és csomagterét. A tudós, kutató ember felesége ezzel és a társ elvesztésének terhével indult el Szegedről, hogy ezt a felbecsülhetetlen értékű kincset, férje irodalmi, tudományos munkásságának hagyatékát Ajka városának ajándékozza, azzal a kikötéssel, hogy ezek mindenki számára hozzáférhetőek, kutathatóak legyenek.