Nádasdy Lipót gróf agárd-pusztai birtokát 1852-ben vásárolta meg. Ezen a birtokon kapott munkát gépészmesterként Ziegler Sándor. Itt született meg fia, Ziegler Géza, későbbi nevén Gárdonyi Géza, itt található a Szent Anna kápolna, ahol keresztvíz alá tartották a magyar Dickenset, ahogy Ady Endre nevezte az írót. Egerbe költözéséig két tucat településen élt, ezek mind magukénak érzik, s nagy szeretettel ápolják emlékét, így Dabrony és Devecser is.
Gárdonyi Géza író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus 1863. augusztus 3-án született és nyolc hónapos koráig abban az agárd-pusztai házban élt, amit a Nádasdy család eredetileg tanítóháznak szánt, ám az épületben az uradalom mesterembereit – kőműves, gépész, kovács – helyezte el. A gépészmester Ziegler Sándor családjáé volt a középső traktus. A ház falára az író halálát követően vörös-márvány emléktáblát helyeztek. 1988-ban nyitották meg emlékházként, ahol a látogatók, írói munkásságának rajongói megismerkedhetnek küzdelmes életével, tárgyaival, dokumentumaival. Gárdonyi Géza az egyik legolvasottabb írónk. Születésének százötvenedik évfordulóján, 2013 augusztusában avatták fel az egykori szülői háznál Kligl Sándor szobrász, képzőművész Gárdonyi Géza egészalakos szobrát, 2014. augusztus 2-án pedig a huszonkét Fejér megyei származású és kötődésű magyar költő és író emlékfalát.
Kellemes fürdőzés után, barangolva a városban, az agárdi temetőben is érdemes néhány percet időzni. Monumentális szürke gránit obeliszk tör az ég felé. Nádasdy Lipót gróf emeltette az 1860-as évek közepén hitvese, Forrai Júlia grófnő emlékére, aki már nagyon beteg volt Ziegler Géza születésekor. Hamarosan, 1863. augusztus 22-én meghalt. Végakaratának megfelelően a családi uradalom földjében nyugszik. Nádasdy Mihály gróf és Colloredó Mária Terézia grófnő fiát, gr. Nádasdy Lipót császári és királyi főkamarást, Komárom megyei főispánt, aki az 1848/49-es magyar szabadságharc alatt a magyar nemzeti ügy mellé állt, ezért börtönbe zárták, 1873-ban bekövetkezett halálakor a Lékai családi kriptába temették.
Régről ismert a mondás: Egy nép jövője múltjában leledzik. Agárd, Gárdony őrzi múltjának emlékeit. Az agárdi temetőkert kerítésének hosszában egymás mellett szorosan, valószínűleg felszámolt, meg nem váltott sírok síremlékei sorakoznak. A kő és nemesebb anyagból készített keresztek régi korokról, temetkezési szokásokról, hitbéli hovatartozásról, a településen élt emberek életéről mesélnek. Érdemes lenne másutt is az itt látottakat alkalmazni.