Ajka – Az ajkai régi temető hársfái kopjafák, sírhantok nélküli sírjelek.
A hársfák hosszabb életűek, mint az ember, a ritka, matuzsálemi egyedek akár kétszáz, háromszáz évet is megélnek. Az ajkai régi temetőben található hársfasorok egyedei közel százesztendősek. A fákat az első világháború befejeztével a település lakossága közmunkában ültette, hősi halottjainak emlékezetére.
Ajka település lakososainak száma a hozzácsatolt részek lélekszámát nem számolva – Tilhof Endre: Ajkai krónika – 1910-ben kétezernyolcszázhatvan-kettő, 1920-ban kétezernyolcszázhúsz fő volt. Elesett, eltűnt ajkaiak száma hetvenegy.
A hársfasorok egyedei fogyatkoznak. Az emlékezők is. Némelyik fa állva halt meg, másokat vihar törte, sokakat, akár a sírok korhadó fakeresztjeit is, a múló idő vitte az enyészetbe. Minden egyes fa pusztulásával egy-egy ember emléke tűnik el. Vigyázzuk, óvjuk ezeket a temetői fákat! Amikor az árnyat adó lombok alatt állunk gondoljunk arra, hogy faragatlan kopjafák ezek, élő jelek, ameddig tavasszal újra zöldbe hajlanak ágai, él az emlékezet.