Fekete István író családfája és képgalériája

Szerzők: Domján János – Varga György
Lektorálta: Dr. Tölgyesi József
Kiadó: Veszprém Megyei Honismereti Egyesület
Veszprém – 2022

Portré grafika: Baranyi Ferenc grafikus

“Szeretem a könyvet, mert a holt betűiben benne van minden ami elmúlt, és minden ami lesz.”
Fekete István

Mese a barátságból fakadó boldogságról

Igaz, rég kinőttem a gyermekkor mesés világából, ám a mesék, a mesélés még mindig közel áll a lelkemhez.  A napokban kaptam ezt dedikált könyvet, mely a barátságból fakadó boldogságról szól. Fecske László a mesélő, a természet világából merítette mondandóját, képi világát pedig az ajkai kötődésű Kőhalmi Adél grafikus művész tette láthatóvá, minden korosztály számára könnyen befogadhatóvá.

“…  egérke pedig bátran kapaszkodott meg a kéreg szélében és  csodálta a tengeri utazás szépségeit. Való igaz, hogy csak egy folyón lebegtek, de az egérke és a többi utas számára is az egy hatalmas tenger volt.”

Köszönöm Adél! További sikereket az életben.

Véső és ecset

A két Kováts munka közben

A Kováts család hölgy tagjával még  általános iskolás koromban találkoztam. Az anya, Kovátsné Nagy Emerencia mértan- és rajztanárom volt. Tiszteltem tudását, emberségét. Ö igyekezett  bevezetni  a színek világába, azóta is rajongó szemlélője vagyok az ecset mestereinek, azok alkotásainak. Amikor sok év után fiával, Gáborral beszélgettünk,  még mindig az  ő  gondolatai idéződtek: “Gyermekem! Mindenben lehet szépet találni, csak keresni kell.” “Véső és ecset” bővebben

Szentgáltól, Ajkán át a világhírig

Aki megalapozta a magyar izzólámpa ipar nemzetközi hírnevét

Pfeifer Ignác

(Szentgál, 1868. szeptember 30. – Budapest, 1941. szeptember 7.)

vegyészmérnök, műegyetemi tanár, a Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának vezetője. A Budapesti Műegyetemen végezte tanulmányait, ahol 1892-ben vegyészmérnöki végzettséget szerzett. Ezt követően a Kémiai Technológia Tanszéken tanársegéd, majd adjunktus. 1904-1912 között magánlaboratóriumot tartott fenn, ahol kísérleteit végezte. 1912-ben a Kémiai Tanszék vezetője. Mérnökkari tisztként részt vett az első világháborúban, fia ebben a háborúban elesett. Ez a csapás és saját tapasztalatai a háborút ellenzők soraiba állította.

Aschner Lipót, 1922-ben az Egyesült Izzó vezérigazgatója megbízta az Egyesült Izzó Rt. kutatólaboratóriumának vezetésével.

Az Ajkai Kőszénbánya Rt. bányanyitáshoz tőkéstársat keresett, s az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-vel egyeztek meg. Pfeifer Ignác fiatal tudósokat alkalmazott, közöttük Bródy Imrét. Az egyezség keretében 1937-ben a Bródy által kidolgozott kriptonlámpa gyártásához Ajkán egy gazdaságosan üzemelő kripton gyárat építettek. A csingervölgyi gyár a magyar tudományos kutatás egyik központja lett. A nemesgázok és vákuumtechnika területén elért eredmények nagyban hozzájárultak a magyar izzólámpaipar nemzetközi hírnevének megalapozásához.

Pfeifer tudományos munkássága során víztechnológiai, gázgyártási, szénkémiai problémákkal foglalkozott A víz keménységének meghatározására kidolgozott Wartha-Pfeifer eljárás a maga idejében korszakalkotó volt. A Magyar Kémikusok Egyesületének elnöke, később örökös tiszteletbeli elnöke volt. 1941. szeptember 7-én, Budapesten halt meg. Tiszteletére alapították a Pfeifer Ignác emlékérmet.