A köztéri alkotások Bálint József jenői faszobrász munkái.
Gyermekkorom játszótere volt az ajkai Tóberke-dűlő rétje, s a benne csordogáló Széles-patak, melynek soványka vízében küszök úszkáltak, kaszálóján margaréták virágoztak, s a rét felett, a Szőlő-hegy magasában pacsirta köszöntötte a kikeletet.
Manapság, szemünk láttára, itt új városrész születik.
A székely-kapu a magyarság összetartozásának gondolatát hordozza
Székelykeresztúr az Erdélyi medence délkeleti, Hargita megye délnyugati részén, a Küküllő menti dombvidék alsó övezetében, a Nagy-Küküllő völgyében fekszik. Szántóföldje kevés, földje sovány. A dombsági területen többnyire legelők, kaszálók vannak, a kenyérgabona nem nagyon díszlik. Ám az előnyös földrajzi fekvése miatt 1886-tól vasút és közlekedési útvonal halad át rajta, s ez meghatározta fejlődését. Hajdan kelták és rómaiak lakták, első okleveles említése 1332-ből való. Három helységből: Keresztúr, Keresztúrfalva, Timafalva részekből tevődött össze egy földrajzi egységgé. 1990. 03. 08 -tól Ajka testvérvárosa.