A temetőben, hol a domb hajlik,
van egy halom, rajta kereszt,
fehér nyírgallyból, alig-alig látszik
a szél kergette színes lomb alól.
Ismeretlen katonák sírja ez a hely.
Kik lent a földben pihennek, takarva
sárga falevéllel, gyűlölték a háborút!
Ember! … ki, ha néha erre jársz,
tisztítsd meg sírjukat, … s emlékezz
felette. Ne legyen többé háború!
Ki erre késztet, legyen bármily tömbben az,
Fehér, fekete, sárga színű kezektől elítélve,
sújtsanak reá a világ népeinek tüzes villámai!