Ajka – Magyarország elfoglalásáért folytatott nagy támadó és védelmi hadműveletek, kevésbé érintették Ajka körzetét, ezekben a hónapokban a civil lakosság körében, így is jelentős veszteséget okozott a II. világháború. A település bányáiban, gyáraiban a légiriadóktól zavartatva sokáig folyt a termelés, bár több esetben, a gyártási folyamathoz szükséges alap és segédanyag ellátás területén szállítási zavarok mutatkoztak.
Kolontár község közelében, 1944. október 13-án a lőrintepusztai gazdaság területére zuhant, egy B-24-es amerikai bombázó repülőgép jelentette, melyben egy 30 év körüli, 160 cm magas, katona életét veszítette. Ezután nem kellett sokáig várni, a település lakosságát is megtudta közelről is, mit is jelent a háború. 1944, november 19-én tizenhárom órakor bombatámadás érte csingervölgyi Központi telepet, valamint a börköskúti házcsoportot. Ekkor életét veszítette, a negyvennégy éves Horváth Lajos, a negyven éves Károlyi Ferencné, a hetvenkilenc éves Bartos István, a tizenhét éves Báder Olga, valamint két hónapos Báder Robika. A támadásnak a halottakon kívül hét súlyos, húsz kisebb sérültje volt. A nagy veszteség annak köszönhető – emlékeztt vissza Ajkai Századok c. helytörténet folyóiratban Kerekes Árpád. – Délelőtt téves légiriadó riasztás volt, az emberek nem hitték el, hogy veszélyben vannak, s nem vonultak az óvóhelyre. A légitámadás célpontja valószínű az ajkai vasútállomás volt, de környékre telepített légvédelmi ütegek megzavarták a két bombázót, s így vált célponttá Ajka-csingervölgy, vasúti-szárnyvonal és környéke. Két napra rá, a tósoki határba is bombák hullottak. A veszteség egy ló – olvashatjuk Tilhof Endre nevével jegyzett Ajkai Krónika.
Mustáng a II. világháború rettegett vadász repülő (Illusztráció. Forrás: Wikipédia)
*
Magyar katonai alakulat szállta meg Csékút, Tósokberénd településeket. December 20-án a német katonai bizottság elrendelte az Ajkai timföldgyár és Alumíniumkohó leszerelését, nyersanyagkészletének elszállítását. Hosszas tárgyalás után a bénítást és rombolást elhalasztották, sőt 600 tonna timföld fejében a németek biztosították a termeléshez szükséges mennyiségű marónátront. Az ajkai hadiüzemek parancsnoka Dömötör Gyula főhadnagy 18-20 éves fiatalokból önkénteseket toborzott. A karácsonyi az ünnepekre való készülődést a repülőgépek állandó moraja, s az Ajka köré, a hegyekbe telepített légelhárító „boforcok” aktív tevékenysége zavarták.
Somló- hegyi kiránduláson az ajkai levente fiatalok egy csoportja, akik megjárták a Székesfehérvár és környékének megvédéséért folytatott Csala-pusztai harcok poklait
Karácsony másnapján a katolikus templom előtti téren búcsúztatták a csatába induló leventéket, akik felfegyverzés, rövid, éles kiképzés után a Székesfehérvár környéki csatákban kerültek bevetésre, ahol sokan halálukat lelték, akik a életbe maradtak azok fokságba estek.
*
A megalakult Ideiglenes Kormány december 28.-án már hadat üzent Németországnak. 1945. január elsején anyaghiány következtében leállt az Ajkai Üveggyár.
Egy ilyen, amerikai gyártmányú harcászati repülőgép, B-24-es Liberátor (repülőkoporsónak hívták) zuhant Tósokberénden (Wikipédia)
1945, február 7-én, Tósokberéd területen lezuhant egy négymotoros Liberátor, miután gép személyzete Bakonypölöske felett elhagyta a gépet. A tósokberéndi Tomózer István gazdasági épületére zuhant, ahol a tulajdonos 10 éves kislánya életét veszítette.
*
(A lexikon szerzője röviden, tényszerűen rögzíti a történéseket. A magazinok készítői, szerkesztők számára viszont érdekes lehetne, ennek a gyászos napnak a legkisebb mozzanata is. Az események taglalójának családjában legendaként járta, – hogy Sipos János villanyszerelő mester egy a közeli háznál javította az elektromos hálózatot, amikor az esemény történt. A ”kíváncsiskodók, segíteni szándékozók” között volt, szólt a történet – ő talált a kislányra a romok alatt, ő hozta ki ölében az építményből. Mennyi ebből a valóság, nem tudom, de érdekel. Ki tud többet erről? Azt teljes bizonyos, hogy ott volt a helyszínen, mert akkor kaptam tőle egy impregnált anyagból készített simléderes „bevetésen kívül” viselt, amerikai katonasapkát, azzal, hogy azt a lezuhant gépnél találta. Két éven át büszkén hordtam, abban jártam iskolába. Az egyik osztálytársam, szerette volna magának tudni ezt a relikviát, s mivel nem adtam, lekapta a fejemről és a terembe elhajította. Sajnos a sapka a forró, iskolai kályha tetején landolt, a hőtől összezsugorodott, tönkrement)
*
Német, magyar katonákat, munkaszolgálatosokat, szállásoltak el Ajkán és a környékén. 1945. január 14-én Ajkarendekről huszonhét család menekült ki Németországba. A nyolcas főúton nyugat felé vonuló, II. honvéd hadtest katonái között volt az ajkarendeki W. M, a harminckét éves őrvezető, valamit két orosházi bajtársa, Ajkarendek magasságában kiváltak az egységéből, katonaszökevényként hadbíróság elé állították, s kivégezték őket.
*
Bakonygyepesen, bombatalálatot kapott egy főúti melletti ház. A ház szomszédságában lévő a kocsma tele volt németekkel. Az eseménynél két német katona meghalt. Csékút, Padrag községeket is németek lepték el, Tósokberéndre a magyar királyi 5. honi légvédelmi központ költözött. 1945. március 23 án a csékuti tanító, leventeoktató, a megyei főispántól parancsot kapott, mely szerint a 16-40 év feletti lakosok, leventék a Kolontári vasútállomást érintve, induljanak el nyugat felé. Ezt a parancsot megtagadták az erdőkbe, szőlőhegyekbe bujdostak. 1945. március 24-én a bányákban is leállt a munka, csak a szivattyúkezelők maradtak szolgálatban. Ezen a napon Ajka felöl menekültekkel szúfolt, tizenegy kocsiból álló szerelvény indult nyugat irányába. Devecser felöl lőszerrel megrakott szerelvényt indítottak. A szerelvények Tósokberénd megálló közelében összeütköztek, a szerelvények kisiklottak, szerencsére az esemény emberéletet nem követelt. Március 25-én hajnali öt órakor indult meg a szovjet 8. számú lövész hadosztály támadása. Városlődöt, Kislődöt megbombázták, Ajkarendeken több pajta leégett a belövésektől. A támadásoknak sérültjei, sőt halottjai is lettek. Áment János és Varga Erzsébet életét veszítette. Bakonygyepesen találatot kapott a templom, a házakban kisebb károk keletkeztek. Halálos áldozatokat is követelt a támadás, Péller József, Árpási Eszter, Rosta Péterné, és a kilenc éves Péller Mihály életét veszítette.
*
Csékút elfoglalása Úrkút irányából kezdődött. Ajkára, Tósokberéndre harc nélkül vonultak be az orosz csapatok, miután az 1. sz. német népi hadosztály harckocsikat is maguk után hagyva menekültek. Csékút és Padrag településeket, melyet III. páncélos hadtest első páncélos csoportja védi hat könnyűgéppuskával, egy légvédelmi ágyúval, két páncéltörő ágyúval, öt aknavetővel és három P-Panther harckocsival 140 fős katonasággal. A németek tüzet nyitottak a támadókra, két szovjet katona elesik, akkor a fegyveres katonai ellenállás láttán, az oroszok bevárták a Halimba felöl érkező egységeiket és a harckocsikkal kísért gyalogsággal bevették ezt a területet is.
*
Petuhov Vazul az első világháborúban hadifogolyként maradt az országban. Ajkára került, kitanulta a molnár mesterséget, megnősült, előbb malmot bérelt, majd tulajdonosa lett. a Pénzes-híd környékén a Torna- patakon működő a Puzdor, Nirnsee, később róla elnevezett – „Ruszki-malomnak”. Tagjává vált az Iparos Körnek, a Molnárszövetségnek. Aktívan bekapcsolódott a község közösségi életébe. 1945. március 25-én Ajkát elfoglaló csapatokat anyanyelvén köszöntötte a mai Petőfi Sándor utcán az orosz katonákat, ám azok szökevénynek, árulónak tekintették, agyonlőtték.