Szerelmetes gyönyörűségem

Fotó: Hegyestű télen ( Internet)

Vallomás a tájról, a meghasított bazaltóriásról.

„Amikor a hegyre készülök, izgatottabb leszek, mint amikor a menyasszonyomhoz randevúra indultam.”

A Káli-medencében jó néhány gyönyörű panorámát nyújtó kilátóhelyet találhatunk.  Ám számomra a legcsodálatosabb, mindig az a legszebb, amikor a monoszlói Hegyestű nyugati peremének magaslatáról, vagy a hegynek ormáról lombhullató őszidőben, vagy tavaszvirágzásban, sas madárként messzire tekinthetek. Alattam a Balaton, Zánka felé vitorlák sejlenek, szikrázik a fény a víznek fodrain. A látótérben a kis testvér, a kővágóörsi Kis-Hegyestű, Fonyód hegye, a Badacsony, Gulács, Csobánc, a Fekete-hegy. A Boncsos-tetőnek zöldje nyugtatja a szememet. Ekképpen hasít karéjt a szem a horizontból, így szakajt időt az emberi életből az emlékezet.

„Amikor a hegyre készülődök, izgatottabb leszek, mint amikor randevúra indultam a menyasszonyomhoz ” – vallott e táji szerelméről Kardos Jóska, az építész, alföldi gyerek: – Imádta a hegyet. Isten nyugosztalja!

A Hegyestűn 1972-ig bazaltbánya működött. Jól megfaragta az ember a hegyet, így azután képmutatóvá vált, mint a kikapós menyecske, amikor szebbik arcát mutogatja. Szerencsére, az emberiség okosabbik fele megálljt parancsolt a természet rombolásának. Az egykori kőbánya területe ma geológiai bemutatóhely, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.

A hegynek lankái igazi szőlőtermő helyek. Mennyi dal leledzik borában, arra várva, hogy aranyhidas nyári éjszakákon kifakadjon!  Hányszor zengett a dal a hegynek oldalán, s szólt a figyelmeztető kürtszó, a kiáltás: „Vigyázz, robbantás!”

A gazda ilyenkor szót fogadott, az első szóra letette a kapát, intett a szomszédnak, bevonultak a pince rejtekébe, leakasztotta a lopót a „szögrül”, megcsiklandozta vele a hordó derekát. Mivel „ökör iszik magában” – tartja a mondás -, kínálta a szomszédját, magát is, koccintottak egymás egészségére, s leültek beszélgetni: Ágoston Kari bácsival, Lengyel József Kossuth-díjas íróval is többször megesett, meg Sajdik Ferenc karikatúristával is, ám igaz, ami igaz, ő jóval később lett a csonkított hegy lakója.

Jómagam még néha-néha visszajárok, hogy valljak a tájról, a meghasított bazaltóriásról, hogy dicsőítő szép szavakat rójak papírra Kardos Jóska barátom szerelmetes gyönyörűségéről.

Hozzászólás:

hozzászólás