Ajka – Képes barangolás Erdély gyönyörű tájain Reményik Sándor költő életével, verseinek tolmácsolásával.
A Veszprémben élő, Pro Comitátu- és Magyar Örökség-díjas, Tamási Áron-díjas Váradi Péter Pál, valamint Lőwey Lilla házaspár-szerzőpáros látogatott el, tartottak könyvismertető előadást november 27-én, a városi múzeumban. A szerzők gyökerei Erdélybe nyúlnak vissza. Gyűjtőmunkájuk során bejárták Székelyföldet, kutattak Kalotaszeg magyar falvaiban, feltérképezték az ezeréves határt ölelő Déli- és Keleti-Kárpátokat. A Honismereti fotóalbum-sorozat köteteiben megörökítették a történelmi múltat, a földrajzi környezetet, az adott tájegység hagyományait, népművészetét, az erdélyi magyarság hitéletét, valláskultúráját. Az Irodalmi fotóalbumok egyes darabjaiban híres erdélyi költőket, írókat, kiemelkedő személyiségeket mutatnak be életük és munkásságuk alapján.
A Tamási Áron-díjas Lőwey Lilla versekkel színezett előadásában a Kolozsváron született Reményik Sándor költő életéből, műveiből nyújtott át egy csokorra való élményt, ismeretet a Borsos teremben megjelent hallgatóságának.
Reményik papa, a neves építész szerette volna, ha fiából építész lesz, ám ő ennél sokkal többre vállalkozott, a lelkek építésze lett, kinek életét kereszténysége és magyarsága határozta meg. 1921-től főszerkesztője volt a Pásztortűz című folyóiratnak. E lap körül alakult ki az erdélyi irodalom. A Trianoni békediktátum kihirdetése utáni időben elhallgatott. Ha nem lesz többé iskolánk című verse egy nép élni akarás vágyának szimbóluma lett. Reményik Sándor 1941. október 24-én Kolozsvárott halt meg. A Házsongárdi temetőben nyugszik. Sírkövén ez áll:
„Egy lángot adok, ápold, add tovább.” A szerzők ezt a nemes célt szolgálták, a hallgatók pedig Váradi Péter Pál élményszámba menő fotói segítségével gyönyörű tájakon barangolhattak, új ismeretekkel gazdagodhattak ezen a csípős őszi délutánon.