Csattanós emlékek: (2.)

A képi illusztráció: INTERNET

A “Hopmester” pergő-forgója

Hatodikos, … ám az is lehetséges, hogy hetedik osztályos   voltam –  azóta nagyon eljárt az idő, manapság pedig  az évek  különösen összefolynak -, amikor az  egyik tanárnő az iskolánkban néptánc-csoportot  szervezett.

Nagyjából össze is állt a csapat, csakhogy  Klárikának, a velünk párhuzamos  lányosztály  legsudárabb tanulójának nem volt a magasságának megfelelő párja. A fiúk között Kecskeméti Karcsival, a smasszerék fiával, no meg Szentgyörgyi Árpival,  a repülős felmenővel bíró református árvaház lakójával együtt a tornasorban magasságommal az elsők között állhattam, így váltam kiszemelt áldozatává a „tanító néni” – számomra örökké emlékezetes – tánccsoportot szervező  törekvésének.

Tízórai szünet volt . Napos voltam, tehát bent tartózkodtam a teremben, amikor csapódott az ajtó, s belépett az osztályterembe a hopmesternő – így neveztük később, a háta mögött, a kicsit pattogó, katonásan lépkedő tanárnő  … “pajtást.”

– Gyermekem! – kezdte mondandóját.  –  Úgy döntöttem, beveszlek a néptánc-csoportomba – mondta örömet sugárzó lelkendezéssel, nem gondolva arra, hogy a tanulónak nem fűlik a foga a csizmát csattogtató ugra-bugrához.

– De hát, Tanár nénii!? – szabadkoztam is mértéktartó tisztelettel.

– Tanár néni, én Nádor tanár úr zenekarában játszom!

– Na, és…!  …  Mi itt a baj? – nézett  rám szemrehányó tekintettel. – Legfeljebb “Szó-mi” bácsinak egy pikulással kevesebb lesz.

– … de én nem szeretnék táncolni! – próbáltam meggyőzni az agitátort.

– Én meg akarom! …  Punktum!

Hogy ez a szó pontosan mit jelent,  nem tudtam, máig sem néztem utána. Úgy fordítottam magamnak:  – Gyerekem! … Ez ellen nincs ellenvetés!

Ami ezután következett, az tanulságul szolgált.

A szervezőnek első mérgében eljárt a keze, arcomon csattant.  amitől én azonnal pergő-forgót jártam. Nem  annak erejétől,  nem, inkább a váratlanságával, a hölgyválaszban,  nem felkérés nélkül, hisz ő valóban táncra kért, kicsit furcsa módon, köszönet nélkül, megtáncoltatott,

 

Hozzászólás:

hozzászólás