Pannon vallomásoktól az Ajkai Századokig Tíz esztendős Ajka város helytörténeti folyóirata. „Ma nem csak születésnapi évfordulót ülünk, örömünk arról szól, hogy az elmúlt tíz év alatt megmaradásból jól vizsgáztunk” – így összegez M. Nagy Lajos főszerkesztő a jubileumi számban megjelent, Az Ajkai Századok története című írásában.
Ötven éves a város Tíz éves születésnapra
Az Ajkai Városszépítő Egyesület gondozásában 2001 novemberében megjelent az ajkai írók és költők antológiája Pannon vallomások címmel. Ennek egyik szerkesztője lelkesedve mesélte M. Nagy Lajosnak, hogy már nyolc ajkai költő munkáját gyűjtötte össze a következő szám kiadásához, érdemes lenne a helytörténeti kutatók munkáit is csokorba gyűjteni, hisz az amatőr helytörténészeknek számtalan értékes munkája hever az asztalfiában kiadatlanul anélkül, hogy a közösség, a város lakossága megismerhetné tartalmukat. Az ötletet felkarolva Tilhof Endre, a város díszpolgára szegődött társként M. Nagy Lajos mellé, majd Poór Andrásné a kulturális rovatot, Sebő József tanár-író pedig a lektori feladatot vállalta. Ezzel megszületett a város helytörténeti folyóirata, mely Ajka várossá válásának negyvenöt éves jubileumára 2004-ben jelent meg Ajkai Századok néven, Kozma Károly, M. Nagy Lajos, Sebő József, Tatai Zoltán, Tilhof Endre és mások írásaival. A nyomdai költségre a fedezetet Ajka Város Önkormányzata és a Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ egyre fogyatkozó forrásaiból, ha nehezen is, eddig minden évben biztosította. A szerzők „társadalmi munkában”, tiszteletpéldány fejében dolgoztak, dolgoznak, így honorálódik a közel hatvan szerző munkatárs sok-sok időt igénylő gyűjtőmunkája, akik egy pillanatig sem kételkednek abban, hogy kutatásaik eredménye, a folyóirat is, az utókor hasznára válik.
A tízedik, a jubileumi számban található emlékezések, tanulmányok szerzői Áment Márton, Heffler László, M. Nagy Lajos, Sipos Ottó Tibor. Ők idézik meg Gáthy Zoltán ajkai születésű tanár-zeneszerző, Erkel Ferenc tanítványa emlékét, az ajka-csingervölgyi legnagyobb bányász sztrájk eseményeit, amikor 135 bányász neve mellé került a jel, „Elbocsájtva”. Emlékeznek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc helyi hőseire – 165 évvel ezelőtt tört ki a magyar szabadságharc -, és az Ilona-malomra, mely a Torna-patak vízére épült, hogy lisztté őrölje a Bakony-hegység lankáin megtermelt gabonát.
Ünnepelni kellene, ám „Repertórium” lett ez a szám, – latinul adattár, címjegyzék, művek jegyzéke, tárgymutató – összegzi, rendszerezi az elmúlt tíz esztendő munkáját, katalogizál, tehát lezár egy szakaszt, de abban a reményben, hogy még újabb fejezetet nyithat.
*
A folyóiratban publikáltak, munkájukkal nagyban hozzájárultak a település múltjának megismerésében.
Áment Márton, Badicsné, Matting Mária, Czeidli József, Csendesné Bosits Éva, Csiszár Miklós, Dalányi József, Domján János, Felber Károlyné, Gera György, Gimesi Szabolcs, Gyurman Csaba, HargitaiTibor, Hartinger Ottó, Heffler László, Hegedüs Sándor, Horváth Tibor, Illési Alexandra, Kapuvári Antalné, Kerekes Árpád, Kozma Károly, Köhler Imre, Lóránd Péter, M. Mester Katalin, M. Nagy Lajos, Mádai Péter, Markos György, Molnár László, Nagy Alajos, Ny. Nagy István, Osváth Imre, Paksa Rudolf, Paulics István, Rojkó Annamária, Rapp Gábor, Schwartz Béla, Sebő József, Simaházi Zsuzsanna, Simonné Bokody Éva, Sipos Ottó Tibor, Somfai Balázs, Stolárné Radics Magdolna, Szabó Jenőné, Szujka- Lacza, Tamás László, Tatai Imre, Tatai Zoltán, Tatay Sándor, Tilhof Endre, Tomózer Gyula, Tomózer József, Üveges Sándor, Varga György.
Hogy milyen hasznos volt a közös munkájuk, hagyatékuk, azt majd az utókor dönti el.